MOSZ

Elnöki köszöntő

moszDr. Gémesi György köszöntője

tovább

Szövetségünkről

A MÖSZ legfőbb feladata az önkormányzati érdekek képviselete, megjelenítése és védelme.

tovább

Belépés a szövetségbe

Hasznos információk a Szövetségbe történő belépéshez

tovább

2012

Magyar Polgármesterek IX. Világtalálkozója

 

 

Hagyományosan a Himnusz eléneklésével vette kezdetét június 29-én a Magyar Polgármesterek IX. Világtalálkozója Gödöllőn.  A Magyar Önkormányzatok Szövetsége által megrendezett kétnapos tanácskozásnak a Királyi Kastély adott otthont. Az esemény fővédnöke dr. Sólyom László, Magyarország korábbi köztársasági elnöke.

 

A világtalálkozót dr. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, polgármester nyitotta meg, majd dr. Sólyom László, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza elnöke és Kementzey Ferenc, a Raiffeisen Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese mondott köszöntőt.


         

 

A Magyar Polgármesterek Világtalálkozóját első alkalommal 1996. júniusának utolsó hétvégéjén rendezték meg, s azóta kétévente találkoznak a településvezetők, akik között nagy számban képviseltetik magukat a határon túli területekről is – mondta köszöntőjében dr. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere. 

A rendezvény célja, hogy lehetőséget nyújtson a szakmai tapasztalatcserére, amire nagy szükség van most, amikor az önkormányzatokat érintő döntések nagy intenzitással zajlanak.


 

 

A világtalálkozón résztvevő polgármesterek közössége összekovácsolódott, megszilárdult a találkozó szellemisége, tényezővé, divatos szóval élve erővé vált – jelentette ki Sólyom László, a Magyar Köztársaság volt elnöke, a rendezvény fővédnöke. 

Mint mondta, a kilenc világtalálkozó alatt a világ sokat változott, s folyamatban vannak az önkormányzatokat érintő változások is. A volt köztársasági elnök beszédét az önkormányzáshoz való alapjognak, és a nemzet egysége gondolatainak szentelte. 

A gyakorlati küzdelmekhez és az érdekérvényesítéshez az alapok biztonságára van szükség, különösen akkor, amikor a mai politika tele van improvizációval. Új Alkotmány és új önkormányzati törvény van, de az önkormányzatiság alapelve, és a nemzet egysége – ami ennek a világtalálkozónak az alapgondolata, nem változott. 

Felhívta a figyelmet arra, hogy bár az alaptörvényből kimaradt az önkormányzáshoz való alapjog, az önkormányzati törvény szerencsére már leszögezi azt. 

- Hogy mi a jelentősége annak, hogy az önkormányzáshoz való jog alapjog?  Ezt nem az államtól kapja a közösség, ebben a helyi autonómia jelenik meg. Ez rendkívül fontos – jelentette ki Sólyom László, aki úgy fogalmazott: A helyi közösség - épp úgy, mint az egyén - autonóm az állammal szemben. A két dolog elkülönül egymástól. Ez az alaptétel továbbra is érvényes. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az önkormányzatoknak saját választói vannak.

A világtalálkozó másik alap pillére a magyar nemzet egysége – mondta Sólyom László. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új alaptörvény helyesen tisztáz két fogalmat: a kulturális és a politikai nemzet fogalmát. Ez a kettő nem esik egybe, de egymás mellett él. Nem siratni kell Trianont, hanem reális önképet kell alkotni. Ebben példát mutatnak a határokon túli magyar polgármesterek. Nemzeti önképünk és a szomszédos országokkal való viszonyunk egységet kell, hogy képezzen. 

Kijelentette, fontos, hogy megértsük: a nemzet kulturálisan egységes, de a helyi társadalom igen sokrétű. A magyarság több központúvá vált. A határon túli nemzetrészek önállóak, nem lehet őket Budapestről irányítani. Az együttműködésnek a kölcsönösség talaján kell állnia. Ezt testesíti meg a Világtalálkozó. 

Sólyom László beszéde az alábbi linre kattintva érhető el:  http://youtu.be/7XludL6U0Ic

  

 

Sólyom Lászlót követően Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a Vajdasági Autonóm Tartomány Képviselőháza elnöke köszöntötte a résztvevőket, a határon túli polgármesterek nevében. Mint mondta, ez a két napos tanácskozás folytatása a folyamatos együttgondolkodásnak. Úgy fogalmazott, a 2012-es év vízválasztó a határokon túli magyar közösségek számára, mivel csaknem mindenhol most tartják a választásokat, ami komoly erőpróba. Kijelentette, öröm számára, hogy saját szülőföldjén megerősödött politikai befolyásuk.  

 

A köszöntők sorát Kemenczey Ferenc, a Raiffeisen Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese zárta, aki elmondta, a bank önkormányzati üzletágának indítása egybe esett a Világtalálkozó elindulásával. Örömmel támogatták akkor is és most is a rendezvényt. Kijelentette, rendkívül fontosnak tartják az ilyen tanácskozásokat, hiszen az információ, a tapasztalatcserére különösen nagy szükség van akkor, amikor az önkormányzati szférának rendkívül sok kihívással kell szembenéznie.


 

 

A közigazgatási rendszer átalakításáról tartott előadásában dr. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi államigazgatásért felelős államtitkára az átszervezés fő céljaként az állampolgárokkal való bizalmi viszony kialakítását nevezte. A 2010-ben hivatalba lépett kormány széttagolt, bürokratikus közigazgatási rendszert örökölt. Szakterületenként változóan a polgároknak hol regionális, hol megyei szakigazgatási szerveknél kellett ügyeiket intézniük.  A tárca célja az, hogy 2013 végére kiépüljön az egész országban az egyablakos ügyintézés rendszere a járási székhelyeken és minden oly településen, ahol ma okmányiroda működik.  Az állampolgároknak elég lesz azt tudniuk, hogy hol található a legközelebbi kormányablak.

A 2011. január elsejével megalakult fővárosi és megyei kormányhivatalok a 33 szakigazgatási szervből 14-et integráltak a működésükbe. A kormányhivatalok szervezetileg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartoznak, de a szakterületek ágazati irányítása megmaradt.  Az előadó szerint ez Európában egyedülálló megoldás. Hozzátette: a kormányhivatalok élén álló kormánymegbízottak politikai funkciót töltenek be. 

A járási rendszer kialakításának alapgondolata az állami és önkormányzati feladatok szétválasztása. A járási hivatalokhoz kerül többek között a személyi okmányok ügyintézése, a gyámügy, a gyermekvédelem, a szabálysértési ügyek, az idegenrendészet egy része. Az önkormányzatoknál marad a helyi adózás, a birtokvédelem, a hagyatéki eljárás, a szociális ügyek intézése, az építési igazgatás, az anyakönyvi feladatok végzése, s a polgármester és a képviselő-testület munkáját segítő tevékenységek.

Alapelv, hogy az önkormányzatoktól átvett feladatokkal átveszik a meglévő munkaerőt is, akik köztisztviselőből kormánytisztviselők lesznek. Az okmányirodákat egy az egyben átveszik például. Változás majd az egyablakos ügyintézés szélesebb körű bevezetésekor várható. 

 

 

Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati ügyekért felelős államtitkára helyzetértékeléssel kezdte előadását, kifejtve, hogy miért vált szükségessé a rendszerváltozás egyik legfontosabb vívmányának tekinthető önkormányzati rendszer átalakítása, majd az átalakítás öt legfontosabb területéről – az állami és önkormányzati feladatok újraszabályozásáról, a közös önkormányzati hivatalok létrehozásáról, az önkormányzatok kötelezettség-vállalási feltételeinek szigorításáról, az új törvényességi felügyelet létrehozásáról és a feladatfinanszírozás bevezetéséről – beszélt.

Mint kifejtette, a feladatok újraszabályozása elsősorban állami feladatátvállalást jelent, többek között az egészségügy és a közoktatás területén. Az, hogy a 2000 főnél kisebb lélekszámú települések esetében közös önkormányzati hivatalokat kell létrehozni, csupán 440 települést érint, mert e lélekszámhatár alatti települések közül csupán ennyinek van jelenleg is önálló hivatala. Települési társulásokat ezen túl csak önkéntes alapon lehet majd létrehozni, a jelenlegi többcélú kistérségi társulások pedig eldönthetik, fennmaradnak-e e továbbiakban. 

Az önkormányzati hitelek felvétele már idén januártól kormányzati engedélyhez van kötve, de ez csak a hosszú távú fejlesztési hitelekre vonatkozik – fejtette ki az államtitkár. Az önkormányzatok újfajta törvényességi felügyeletét – ugyancsak idén januártól – a megyei kormányhivatalok végzik, mégpedig komoly szankcionálási jogosítványokkal: az Alaptörvénybe ütköző önkormányzati rendeletek esetében az  Alkotmánybírósághoz fordulhatnak, sorozatos hiányosságok esetében pedig törvényességi bírságot szabhatnak ki.

A jelenlegi bonyolult és a valóságos forrásigényeket nem követő normatív finanszírozást jövőre a feladatfinanszírozás váltja ki, s a kormány nagy súlyt fektet a települési saját bevételek, a helyi adók arányának növelésére is, ami egyben erősíti a települési autonómiát és önfenntartó képességet is. 

A költségvetési tervezet önkormányzati fejezetéről Tállai András elmondta, az a tavalyinál 400 milliárd forinttal kevesebbet, 647 milliárd forintot tartalmaz majd, ami már az állami feladatátvállalás nagyságrendjét is tükrözi. Az illetékbevételek teljes egészében az állami költségvetésbe folynak be, a személyi jövedelemadó 3 százaléka, míg a gépjárműadó 40 százaléka marad majd az önkormányzatoknál. Az önkormányzati fejezetben szerepel majd az önkormányzatok elvárt bevétele is, ami a települések lakosságszámának és adóbevételének függvénye lesz.    

Az önkormányzatok pénzügyi ellenőrzésének új formáit ismertette előadásában Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnöke. Beszédében leszögezte, az ÁSZ partneri együttműködésre törekszik az önkormányzatokkal, hiszen közös cél, hogy a közpénzeket a leghatékonyabban használják fel. 

Az ÁSZ-ról szóló törvény új lehetőségeket teremtett a szervezet számára. Ezeknek a legfontosabb pontjaival ismertette meg a résztvevőket Warvasovszky Tihamér. Mint mondta, az új szabályozás szigorú, de az ÁSZ célja, hogy segítse az önkormányzatok munkáját. 

Beszámolt a 2011. évi tapasztalatokról, amit a megyék, a főváros és hatvankét reprezentatív mintavétellel kiválasztott városi önkormányzat ellenőrzése alapozott meg. Ennek összegzését áprilisban tették közzé. 

Megállapították, az önkormányzatok pénzügyi egyensúlya jelentősen romlott, a fejlesztéseket csak hitelből tudták megvalósítani. A forráscsökkenés/elvonás minden önkormányzatot érintett. A vizsgálat alátámasztotta azt a korábban sokszor hangoztatott állítást, miszerint azzal, hogy megváltozik az adott (korábban önkormányzati – a szerk.)  feladatot ellátó személye, nem oldódnak meg a jelenlegi problémák, azokra csak az jelent megoldást, ha a feladat és a finanszírozás is változik. 

Mint azt az alelnök elmondta, a tapasztalatok alapján az ÁSZ-on belül létrehoztak egy kockázat elemző osztályt, a vagyoni és pénzügyi kockázatok feltárására, s ismertette az új ellenőrzési rendszert. Nagy hangsúlyt kap az önkormányzatok belső kontroll rendszerének kiépítése, valamint a belső ellenőrzések vizsgálata. 

Az előadó fontosnak nevezte az önkormányzatok pénzügyi helyzetének értékelését, kiegészítve a pénzügyi folyamatok belső kontrolljainak értékelésével, a vagyongazdálkodás szabályosságának ellenőrzését és az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok közfeladat ellátásának ellenőrzését. 

Warvasovszky Tihamér felhívta a figyelmet az ÁSZ által korábban tett javaslatok végrehajtásának fontosságára is, amit korábban mindössze ötven százalékban tettek meg az önkormányzatok. Elmondta, új elemként jelenik meg a jövőben a nemzetiségi és kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése, ami eddig nem volt gyakorlat. 

Leszögezte, az ellenőrzésekkel segíteni szeretnék az önkormányzatok munkáját, s ebben számítanak partnerségükre is. 
Warvasovszky Tihamér előadása 

 

A rendszerváltozás utáni első ciklus az önkormányzatok fénykora volt, állapította meg Eszes Béla, Jánoshida 1998 óta hivatalban lévő polgármestere, 2006 óta a Jászsági Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Hozzátette, 2002-ig maga is átélte a valós önkormányzást. Ezt követően 2010-ig a helyzet fokozatosan romlott, gazdasági megszorítások sorozata következett. Kényszertársulások jöttek létre, csökkentek a normatívák, egyre több állami feladat felelősei lettek a települések. 2010-től pedig, amikor éppen azt remélték, hogy lezárhatnak egy sötét időszakot, felerősödött és fokozódott az önkormányzatiság, az önrendelkezési jog  jogszabályokon alakuló megcsonkítása, ellehetetlenítése. Bebizonyosodott, folytatta előadását, hogy nem lehet minden községben ipari park. A települések közötti anyagi különbségek folyamatosan növekednek és ez az önkormányzatok mellett a lakosok lehetőségeit is korlátozza. Van, ahol lakosonként 2-3000 forint a helyi iparűzési adóbevétel és van, ahol ennek a százszorosa.  Jászsági települések ebből a bevételi forrásból az idén létrehozták a jászsági szolidaritási alapot, ami mintául szolgálhat más kistérségeknél is. Eszes Béla arra kérte a kormányt, hogy ne folytassa tovább a lassan tíz éves önkormányzatokat romboló politikát. A gazdasági válság - legyen az bármilyen súlyos is - nem ok arra, hogy visszafogjuk a demokráciát. Végezetül kérte, ne ellenséges megnyilvánulásként vegyék a mai valós önkormányzati életből vett kritikáját.
Sisák Imre, Pásztó város polgármestere az önkormányzatok feladatfinanszírozásával kapcsolatos kételyeit ismertette, az idei költségvetés, a jövő évi költségvetési tervezet és az Állami Számvevőszék legfrissebb elemzésében szereplő adatokkal támasztva alá állításait. Mint elmondta, az elmúlt 20 év alatt az egymást követő kormányok egyre kevesebb normatív finanszírozást biztosítottak a kötelező feladatok ellátására, s ez az önkormányzatok eladósodásához vezetett, nem biztos, hogy a feladatfinanszírozás lesz a legjobb megoldás a problémára. 

Pásztó polgármestere szerint az a kormány által szorgalmazott cél, hogy a települések növeljék saját helyi adóbevételeik arányát, a mai gazdasági helyzetben nem reális, hiszen a lakosság nem terhelhető tovább, míg a jelenleg önkormányzatok által ellátott feladatok állami kézbe vétele – például az alapfokú oktatási intézmények államosítása esetében – ellentmond a szubszidiaritás elvének. 

Sisák Imre sajnálatosnak tartja, hogy az önkormányzati átalakításról, s ezen belül a költségvetésről és a finanszírozási kérdésekről látszategyeztetés folyt,  s csak remélni tudja, hogy az új finanszírozási rendszer bevezetése után az önkormányzatok valóban finanszírozni tudják majd kötelező feladataikat. 

Sisák Imre előadása 

 

                  

 

A Magyar Polgármesterek Világtalálkozóinak egyik legünnepélyesebb eseménye a Polgármesteri Ezüstlánc-díjak átadása. Az idei elismeréseket Bethlen Farkas, Verőce polgármestere és Fenes Iván, a szlovákiai Bős első embere vehette át Gémesi Györgytől, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnökétől.


Bethlen Farkas 1998 óta folyamatosan bizonyítja, hogy méltó híres elődei nevének viselésére, s azon polgármesterek közé tartozik, aki nemcsak a településéért végzi minden nap munkáját, hanem a magyarság fennmaradásáért, a határainkon túli magyarok mindennapi életének javításáért is, hiszen a Julianus Barát Alapítvány keretein belül járja Kárpátalját és Erdélyt, ahol kétkezi munkájával is segíti az óvodák felújítását. A történelem során számos kiemelkedő személyiség élt vagy dolgozott Verőcén, Nagy Lajos és Mátyás királyon át Kodály Zoltánig, a mai nappal e névsorba felkerült Bethlen Farkas polgármester úr, Verőce község gondos gazdájának neve is.

A bősi önkormányzat élén álló Fenes Iván esetében a felvidéki településen folyó pezsgő közösségi életet emelte ki a méltatás. Bősön ugyanis számos olyan  társadalmi-, kulturális- és sportszervezet alakult a polgármester vezetése alatt, amelyek  tevékenységükkel nem csak a helyieket örvendeztetik meg, hanem nemzetközi versenyeken is sikeresen méretik meg magukat. A  falu lakosságának ragaszkodása a szülőföldjéhez, hitéhez, nemzeti és vallási értékrendjéhez évszázadok óta megtartó erő, melyet Fenes Iván minden lehetséges módon erősít polgármestersége óta. Terek, főterek kialakítása és felújítása, köztéri szobrok, emlékművek helyreállítása, hagyományok ápolása, népi műsorok, fesztiválok rendszeres szervezése jelzi, hogy él a falu.   

 

 

 

A találkozó legrangosabb kitüntetését, az Életmű-díjat Sólyom László kapta, aki 2005 és 2010 között volt hazánk köztársasági elnöke.

Dr. Sólyom László köztársasági elnök munkásságával és személyes szerepvállalásával jelentősen hozzájárult  a rendszerváltás utáni jogrend megerősítéséhez. Elnöksége alatt különösen nagy érdemeket szerzett a jogbiztonság elvének megszilárdításában és az alkotmányos alapjogok megerősítésében. Számos jogszabály, köztük az önkormányzatok működését meghatározó normák kontrolljával, meghatározó szerepet vállalt a demokratikus intézményrendszer kiépítésében  és megszilárdításában.


Szekcióülésekkel folytatódott a Világtalálkozó

A Magyar Polgármesterek IX. Világtalálkozója június 29-én délután a Településüzemeltetés, a Vidékfejlesztés - településfejlesztés valamint a Nő, politika, hatalom című szekcióülésekkel folytatódott a Gödöllői Királyi Kastélyban.

 

A Településüzemeltetés szekcióban Hatvani Miklós isaszegi polgármester szekcióelnöki köszöntője után Vas György, a Belügyminisztérium önkormányzati feladatok főosztályának szakmai tanácsadója az önkormányzati és állami feladatmegosztás terén elvégzendő kormányzati tennivalókról beszélt. E tennivalók között van az állami és önkormányzati feladatok világos lehatárolása, a differenciált feladattelepítés kötelezővé tétele az ágazatok számára, továbbá a közszolgálati minimum és a közszolgálati optimum meghatározása az önkormányzatok részére. A feladatelosztás alapelve pedig az, hogy az önkormányzatok – bár alapvetően függetlenek – az egységes államszervezet részét képezik.  
A településfejlesztésnek és a településüzemeltetésnek „kéz a kézben” kell haladnia, kölcsönösen kiegészítve egymást – kezdte előadását dr. Dénes Tibor, Sárvár egykori első embere, aki két évtized tapasztalatait osztotta meg a hallhatósággal. Mint elmondta, a rendszerváltozás idején Sárvár egykori iparának mindössze 15 százaléka maradt meg, nagy volt a munkanélküliség, gyakorlatilag újra kellett tervezni a város gazdaságát. Ekkor – a kilencvenes évek közepén – két esztendő alatt sikerült mintegy 6-7000 új munkahelyet teremteni, majd a befolyt iparűzési adóból, állami segítséggel megalapozni, illetve fejleszteni a város termálfürdőjét és idegenforgalmát. Ennek eredményeképpen a fürdő tavaly 1,2 milliárd forint nettó bevételt hozott Sárvárnak,  s a körülötte épült négy- és ötcsillagos szállodáknak köszönhetően újabb másfélezer munkahelyet tudtak teremteni.
Szintén a termálvíz volt a főszereplője a Kisteleki Városi Geotermális Közműrendszer kiépítését koordináló Aquaplus Kft. ügyvezető igazgatója, Privánszi-Juhász Zsolt előadásának is. A magyarországi mintaprojektnek is tekinthető beruházás ugyanis a termálvízen alapul, azzal fűtik a tízezres lélekszámú csongrádi város összes önkormányzati intézményét, ami nemcsak jelentős anyagi megtakarítást eredményez, de függetlenné teszi az intézményeket a földgázpiacon gyakorta tapasztalható változásoktól is. A tervek szerint a város tovább fejlesztené közműrendszerét, és a későbbiekben lakóházakat is bevonnák a rendszerbe, a „lefűtött” termálvizet pedig fóliasátrakban hasznosítanák.
Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere a 32 ezres lélekszámú, ám hazánk negyedik legnagyobb területű városa élen szerzett településüzemeltetői tapasztalataival bővítette a hallgatóság ismereteit. Bemutatta városa legfontosabb beruházásait és betekintést nyújtott a környező településekkel közösen létrehozott hulladékgazdálkodási, illetve ivó- és szennyvíz szolgáltatási társulás működésébe.
Gyenes Szilárd, a 110 település hulladékgazdálkodását átfogó Zöld-Híd Régió Kft. ügyvezető igazgatója a hulladékgazdálkodás szabályozásában várható változásokról szólva – többek között – a közszolgáltatási díj befagyasztását, a közszolgáltatói keresztfinanszírozás megszüntetését, a hulladékgazdálkodási felügyeleti díj bevezetését, illetve a közszolgáltatási díjhátralékok NAV-on keresztül történő behajtását emelte ki.
A településüzemeltetési szekcióban számos, önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó terméket, illetve szolgáltatást kínáló céggel is megismerkedhettek a polgármesterek. Bemutatkozott a közvilágítás terén a legegyénibb igényeket is kielégíteni képes Hofeka Kft., az önkormányzati szavazórendszereket gyártó Robert Bosch Kft., az önkormányzatok energiagazdálkodását a lehető leghatékonyabbá tenni képes Dalkia Energia Zrt., kommunális és veszélyes hulladékok tárolása terén kimagasló Meve-Ko-Mi Kft., a városi díszkivilágításokkal foglalkozó Blachere Illumination, a szélessávú internetes szolgáltatásokat kínáló Kapsch Kft., valamint a hazánk leglátogatottabb internetes ingatlanközvetítő portálja, az Ingatlan.com.
A településüzemeltetési szekció állásfoglalása 

      

A Vidékfejlesztés - településfejlesztés  szekció ülésén dr. Prozlik László, Gádoros nagyközség polgármestere Békés megyei statisztikai – népesedési és lakásépítési adatokkal – alátámasztva szólt arról, hogy a vidék népességmegtartó ereje számos térségben mélypontra került.  V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára A Darányi Terv szerepe a vidékfejlesztésben címmel tartott előadást. Mint elmondta, az utóbbi évek tapasztalatai szerint a mezőgazdaság mégiscsak elsősorban  élelmiszertermelésre hivatott ágazat. Azért is, mert a fizetőképes kereslet növekszik a táplálékok iránt.  A Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia, a Darányi Ignác Terv fő céljai a minőségi mezőgazdaság kialakítása, a természeti értékek megőrzése és a vidék hanyatlásának megállítása. A vidék gerince a mezőgazdaság, amely élelmiszert termel, óvja, ápolja a tájat, a vizet, a földet, a környezetet , a kultúrtájat, a benne élő embert. Nagy lehetőségek rejlenek az önkormányzatok és a helyi közösségek együttműködésében. Kívánatos, hogy a mezőgazdaság legyen sokrétűbb, több ember foglalkoztasson, a termőföld maradjon magyar tulajdonban  és művelésben.

Papp Károly, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára az önkormányzatok feladatairól szólt a közfoglalkoztatásban. Tavaly 13 megye 28 kistérségében indult el mintaprogram.  Az idén 95 halmozottan hátrányos kistérség kapcsolódott be a programba, amely már 179 ezer embernek ad 6 és 8 órás munkát. Az idei költségvetésben 132 milliárd forint jut erre a célra, a jövő évi koncepcióban 154 milliárd forintot terveznek közfoglalkoztatásra.
A helyettes államtitkár elismeréssel szólt a gödöllői Szent István Egyetemről. Dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar dékánja a Belügyminisztérium felkérésére vesz részt a program kidolgozásában és megvalósításában. A közfoglalkoztatás mezőgazdasági pilléréhez tartozik az energianövények telepítése a települési intézmények (óvodák, iskolák, önkormányzati épületek stb.) hőenergia ellátásához szükséges alapanyag előállítása céljából. Az energianövények kézimunkaerő igénye különösen az ültetvény létesítés évében jelentős, azonban a későbbiekben a begyűjtés és feldolgozás (brikett vagy pellet előállítása) is jelentős munkaerőt igényel. A növények termesztésére elsősorban a települések körzetében található, élelmiszer- és takarmánynövények termesztésére alkalmatlan területeket jelöltek ki.
A közfoglalkoztatás önkormányzati tapasztalatait Eszes Béla, Jánoshida polgármestere ismertette.
V. Németh Zsolt és Papp Károly előadását követően számos kérdés és vélemény hangzott el; többen is hangsúlyozták, szükség van a rendszeres, tartalmi egyeztetésekre az önkormányzatokkal.   


Kupainé Ambrus Gyöngyi, a Miskolc melletti Kistokaj polgármestere különb-különb megoldásokat ismertetett, amik eredményeként a település lélekszáma 15 év alatt megduplázódott – ma 2169-en lakják – és bölcsődével gazdagodott az önkormányzati intézményrendszer. Az óvodában a 4. csoport indulását tervezik. A településnek nincs hiteltartozása; egy év alatt hét munkahelyet teremtett és közérdekű munkavégzésre ítélt embereket foglalkoztat.  
A Vidékfejlesztés-településfejlesztés szekció állásfoglalása
Nők a politikában szekció állásfoglalása

 

Záró plenáris ülés

 


A Magyar Polgármesterek IX. Világtalálkozója szombati záró plenáris ülésén Regionális együttműködés és nemzeti összetartozás címmel dr. Szili Katalin országgyűlési képviselő, a Nemzeti Összetartozás Bizottság alelnöke, az Autonómia Albizottság elnöke, Az állampolgársági törvény változásának hatása a magyarságtudatra címmel Péter Ferenc, Szováta város polgármestere tartott előadást.

A tanácskozáson izraeli, svéd és osztrák tapasztalatok is elhangoztak. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Ilan Mor, Izrael Magyarországra akkreditált Nagykövete, és Gil Litov, az Izraeli Jegyzők Szövetségének elnöke is.


 


Az együttműködés és az összetartozás fontosságát hangsúlyozta beszédében Szili Katalin országgyűlési képviselő, az Országgyűlés korábbi elnöke, aki már több alkalommal megtisztelte jelenlétével a Magyar Polgármesterek Világtalálkozóját. 

Előadásában szólt a globális helyzetről, amiben – mint mondta – a közgazdászok szerint két dologra kell berendezkedni: megrázkódtatásokra és bizonytalanságra, s amiben az cselekszik helyesen, aki megpróbálja olyanná tenni a közösség intézményrendszerét, hogy ezek a legjobban kivédhetők legyenek. 

Mint mondta, a társadalmi különbözőségek meglétét ma mindenhol érezzük világviszonylatban és kistelepüléseken egyaránt. Fontos, hogy ne csak a materiális javak, hanem az erkölcsi értékek is számítsanak. 

Szili Katalin beszédében kitért az önkormányzatok helyzetére is. A közgazdászok jelentős része úgy véli, ilyen mértékű államosításra a ’40-es évek óta nem volt példa. Az önkormányzati vagyon jelentős része állami kézbe kerül, s ez megkérdőjelezi, hogy valóban önkormányzatiságról beszélhetünk, hiszen egyre kevesebb a települések mozgástere.

Kijelentette: Ma egy politikusnak nem lehet más feladata, mint az, hogy a most alakuló torz rendszer - ami úgy tűnik hosszútávra meghatározó lehet - hatásait igyekezzen minimalizálni.

Csak olyan jövőkép alkotható, amiben a párbeszéd, a kooperáció érvényesül. Ebben pedig jelentős szerepük kell, hogy legyen az önkormányzati szövetségeknek. 

Felhívta a figyelmet arra, az önkormányzatiság csak akkor működhet, ha megvan a finanszírozás is, az önkormányzatok jó működése azonban elengedhetetlen feltétele annak, hogy az ország jól prosperáljon. 

Leszögezte, meg kell találni a kiutat a jelenlegi gyűlölet struktúrából, ehhez pedig elengedhetetlen a párbeszéd és az együttműködés. 

E két dolog fontosságát emelte ki az anyaországon kívül élő magyarokkal kapcsolatosan is. A Nemzeti Összetartozás Bizottsága alelnökeként és az Autonómia Bizottság elnökeként úgy foglalt állást, hibásnak tart minden olyan kampányt, ami megosztja a határon túli magyarságot. 

Rajtunk is múlik, hogyan fog kinézni gyermekeink, unokáink, dédunokáink országa, mondta Szili Katalin, aki szomorúnak nevezte, hogy egy felmérés szerint a mai középiskolások kétharmada külföldön képzeli el a jövőjét.

- Igaz, globalizált világban élünk - mondta -, s nem is olyan rég szabadságra vágytunk, arra, hogy szabadon dönthessünk a sorsunkról, de mindent meg kell tenni azért, hogy mindenki a szülőföldjén találja meg a boldogulását! 

Szili Katalin a rendezvényen úgy fogalmazott, stílusos, hogy a rendezvényre a köztisztviselők napja előtt került sor. Kijelentette, megjelenésre főhajtás azok előtt, akik Magyarország közigazgatását a vállukon cipelik ezekben a bizonytalan időkben.


- Mint székelyföldi ember, többrétegű identitással rendelkezem – kezdte „Az állampolgársági törvény változásának hatása a magyarságtudatra” című előadását Péter Ferenc, Szováta város nemrégiben újraválasztott polgármestere. - Székely vagyok, erdélyi és magyar, és ezek az identitásrétegek különbözőképpen jelennek meg bennem, attól függően, hol vagyok, Székelyföldön, Erdélyben, Románia más területein, vagy Magyarországon. 

Szováta polgármestere mindig is Székelyföldet tekintette otthonának, s ez nincsen másképp az állampolgársági törvény változása óta sem. A kettős állampolgárság lehetőségének megteremtése inkább az anyaországhoz fűződő viszonyában hozott gyökeres változást. - Nagyon jól esett, hogy a magyar állam sokévnyi közömbösség után számon tartja a létezésünket – mondta. 

Az állampolgársági törvény megváltoztatásának a magyarságtudatra gyakorolt hatása szerinte egyértelműen pozitív, mindenki, aki élt a lehetőséggel, büszkén hordja magyar igazolványát a zsebében. Kinyílt az erdélyi magyarok előtt a világ. Ez a változás azonban veszélyeket is rejt magában, mert fellazíthatja az erdélyi magyar közösségeket, meggyorsíthatja a kivándorlást, s ezáltal asszimilációra kényszerítheti az otthon maradókat.

Péter Ferenc csak reménykedni tud, hogy a közösségi érdek kerekedik felül az egyéni ambíciókon, és az erdélyiek hűek maradnak szülőföldjükhöz. Ehhez viszont kedvezőbb életfeltételekre, gyors és nagyarányú infrastrukturális fejlesztésekre, munkahelyek teremtésére van szükség, ami csak erős parlamenti képviselettel és összefogásával lehetséges.

- Ezt nem mindenki látja így Magyarországon, vannak, akik megpróbálják megosztani az erdélyi magyarságot, de – mint a legutóbbi romániai választások eredménye is mutatja – törekvéseik kudarcot vallottak – fejezte be előadását Szováta polgármestere, aki bízik benne, hogy előbb-utóbb mindenki belátja majd, hogy az erdélyi magyarok számára összefogás az egyetlen járható út. 


Avi Naim, Beit – Arye polgármestere, az Izraeli Önkormányzatok Szövetsége Biztonsági és a Polgári Védelmi Bizottságának elnöke megköszönte a lehetőséget, hogy Izrael Állam és az Izraeli Önkormányzatok Szövetsége képviseletében részt vehetett a konferencián.

Az önkormányzati reformok Izraelt sem kerülték el, ahol a polgármesterek sok, nem önkormányzati feladatot látnak el. Az ország politikai helyzetéből adódóan az európai gyakorlattól eltérő, biztonsági, védelmi kérdések is hatáskörükbe tartoznak. 

Nemzeti szinten az izraeli polgármesterek politikai hatalma két tényezőn alapul: 

1. A választásokon csak a polgármestereket választják közvetlenül.

2. A polgármestereket 5 évre választják, és az esetek többségében a második ciklusra is bizalmat kapnak.

Az izraeli önkormányzati rendszer demokratikus, a helyi önkormányzatoknak stabilitást biztosít és a polgármestereknek lehetőséget ad hosszú távú fejlesztési célok megvalósítására. 

Mint elhangzott, az izraeli gyakorlat nagymértékben hasonlít az európaihoz.  Hasonló problémákkal áll szemben, mint például a jóléti kérdések, az oktatás, a közlekedés, az infrastruktúra és a városfejlesztés.  A biztonsági helyzet pedig különleges helyet foglal el a feladatok között.

Az izraeli önkormányzati rendszerben nincs köztes szint. A helyi önkormányzatok közvetlenül a központi kormányzattal dolgoznak együtt, ami azt jelenti, hogy napi kapcsolatban állnak a Belügyminisztériummal és más minisztériumokkal. A jogszabályok és az erős felügyelet következtében erős hatalmat kapnak a polgármesterek, akik az állampolgárokat és a politikusokat  képviselik a parlamentben, a Knessetben, mely az első naptól kezdve elismeri a polgármesterek demokratikus erejét.

Bár a polgármesterek nincsenek teljes mértékben megelégedve helyzetükkel, tudatában vannak annak, hogy hatalmunknál és lehetőségeinél fogva befolyásolhatják a közvéleményt. Ez az izraeli polgármesterek számára felhatalmazást jelent, hogy városaik és polgáraik érdekeit képviseljék. A polgármesterek sikere egyben az állam sikere is.

A svéd önkormányzatiság története a 16. századra nyúlik vissza – ismertette Laszlo Palfi, a svédországi Vetlanda önkormányzatának HR igazgatója. Az öregek tanácsát ekkor váltották fel a községi és egyházi tanácsok, illetve az önkormányzatok. Az első önkormányzati törvény 1862-ben született meg, az akkori 2500 önkormányzat számára. 

Ez a magasnak mondható szám a városiasodás, az 1962-es önkormányzati reform, a rendőrség és a bíróságok államosítása, és a kényszerházasságokkal létrehozott új önkormányzati csoportok kialakítása következtében az 1970-es évek közepére 278-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan az elmúlt 60 év alatt ötödére – 200 ezerről 38 ezerre – zsugorodott a választott politikusok létszáma is. Mivel a költségek csökkentése folyamatosan napirenden van, akár újabb önkormányzati összevonások is következhetnek.

A svéd önkormányzatok, azaz községek száma jelenleg 290. Ezek egyike a Jönköping régióban található Vetlana község, ami leginkább a magyar járásnak megfelelő közigazgatási szint, 12 településsel és 26 ezer lakossal, 3000 alkalmazottal és 181 politikussal. A politikusok közül mindössze egy főállású és egy félállású, a többiek társadalmi megbízatás keretében látja el a feladatukat. 

A svéd községi önkormányzatok politikai és hivatali szervezetekből épülnek fel. Az előbbieknek az 1977-es önkormányzati törvény értelmében mindenütt egységesnek kell lenniük. Mindemellett nagy súlyt fektetnek Svédországban az önkormányzati működés átláthatóságára, s arra is, hogy a nemek arányára a politikusok soraiban közel azonos legyen a népességbeli arányszámmal. 

A Jönköping Régiószövetségnek – amelynek Vetlanda község is a része – a turizmus és a kereskedelem fejlesztése alapfeladata, s ezen a területen szeretnének a magyar önkormányzatokkal is együttműködni. 

Zárszavában dr. Gémesi György elmondta, meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy az önkormányzati és az állami vezetők ki tudják cserélni a gondolataikat. Az nem lehetőség, hogy valaki eljön a kormányból, elmondja, amit akar és utána elmegy. Pénteken 400 polgármester volt itt, ennyien kívántak lehetőséget teremteni arra, hogy meghallgassák a véleményüket. A tegnapi jelenség tipikus példája a mai érdekegyeztetésnek. Az kevés, tette hozzá a rendező Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, hogy a Parlament száz polgármester tagja elvégzi a belső érdekegyeztetést. Kiemelte, hogy önkormányzati érdekek érvényesítéséről van szó és nem arról, hogy a polgármesterek egzisztenciáját kell védeni. 

- Bennünket több millió ember választott meg, az önkormányzatok tízmillió embernek szolgáltatnak. A lakosság elvárásokat támaszt a helyi önkormányzatok iránt, amiket teljesíteni kell. Ezt kell megérteni azoknak, akik úgy gondolják - és a mostani döntések e szerint születnek -, hogy a kétpólusú demokratikus államberendezkedés helyet jobb az egypólusú – hangsúlyozta dr. Gémesi György. – Én a rendszerváltozáskor kialakított demokratikus rendszert támogatom, annál is inkább,  mert a több mint 20 éves önkormányzati szektor felkészült, képes feladatai ellátására, amennyiben arra a jogszabályok és a finanszírozás módot adnak. 

Az  államigazgatási feladatok járási hivatalokba történő átvételét még el lehet fogadni, azzal azonban már vitatkozni kell, hogy a sok pénzért kialakított okmányirodák is állami kézbe kerülnek, hiszen elveszik a működésük feletti helyi társadalmi kontroll lehetősége. Az átalakulásra pedig nincs elég felkészülési idő, az információk hiányoznak.

- Ellenkezik a demokrácia felfogásommal az a döntés, miszerint az Országgyűlés lehetővé tette, hogy regnáló parlamenti képviselők is lehetnek járási hivatalok vezetői. Amikor létszámleépítések történnek, komoly egzisztenciális gondok merülnek fel a mindennapi életben, nem lehet elsődleges szempont képviselők álláshoz juttatása, hiszen akkor hiába csökken a parlament létszáma, megtakarítás nem lesz. 

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége azt az álláspontot képviseli, hogy az önkormányzatok bevonása nélkül nem szabad róluk döntés hozni. A szervezet támogatja a kétkamarás parlament létrehozását, amiben az önkormányzatoknak is képviselethez kell jutniuk. 


 

 


Az esemény a Polgármesteri Aranygyűrű-díjak ünnepélyes átadásával ért véget. Arany Pecsétgyűrű elismerést kapott Buzás Péter, Makó, Boldog István, Kétpó, valamint Gajdos István, Beregszász polgármestere. 



A Magyar Polgármesterek Világtalálkozója a Magyar Szabadság Napja ünnepi műsorával zárult (a műsor megnyitó beszéde az alábbi linkre kattintva érhető el: http://youtu.be/CWA_9hV9_no )

Forrás: www.godollo.hu




 

magyar polgármester online

Partnereink


/files/viking.jpg

mosz

http://www.magyarpolgarmester.hu/files/EPS-magyarorszag_szivedhez_legkozelebb_fekete.jpg

 

http://moszlap.hu/uploads/files/elmuemasz.jpg

mosz

fsd

 csfa

leblanc