MOSZ

Elnöki köszöntő

moszDr. Gémesi György köszöntője

tovább

Szövetségünkről

A MÖSZ legfőbb feladata az önkormányzati érdekek képviselete, megjelenítése és védelme.

tovább

Belépés a szövetségbe

Hasznos információk a Szövetségbe történő belépéshez

tovább

Hírek

A feladatfinanszírozás jelentős korrekcióra szorul

Indul a MÖSZ őszi vidékfejlesztési konferencia-sorozata

 

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) szeptembertől folytatja tavasszal megkezdett vidékfejlesztési konferencia sorozatát: 2013. szeptember 4. és október 29. között kilenc vidéki helyszínen szervez a településvezetők számára konzultációt, melyen a polgármesterek tájékoztatást kapnak a vidékfejlesztéssel kapcsolatos aktuális fejleményekről, futó pályázatokról, valamint sor kerül jó gyakorlatok bemutatására is.

 

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége véleménye a feladatfinanszírozásról:

 

1. Sajnos az önkormányzatok 2013.1. félévének gazdálkodásáról részletes adatokat tartalmazó, tételes összegzés jelenleg nem áll rendelkezésünkre, ilyen anyagot a Belügyminisztérium részéről nem kaptunk, így általános megállapítások megfogalmazására kényszerültünk. Egyúttal mellékeljük a 2013. évi költségvetéssel kapcsolatban idén februárban már megküldött véleményünket is, amelyet –jelen levelünkkel nem érintett pontjai tekintetében – továbbra is fenntartunk.

 

2. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége továbbra is fenntartja – a 2013. év februárjában közel félezer településvezető észrevétele alapján a feladatfinanszírozással kapcsolatban kialakított – azon álláspontját, hogy nem teljes, hanem csak részleges feladatfinanszírozásról beszélhetünk, tekintettel arra, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszer a feladatokat csak részben és aránytalanul finanszírozza. A rendelkezésre álló forrásokból a települések egy része nem képes a kötelező közfeladatait sem ellátni, ezért a finanszírozási rendszer jelentős korrekcióra szorul.

 

3. A feladatfinanszírozás rendszerével összefüggésben a kezdeti időszakban a kormányzat azt a szándékot fogalmazta meg, hogy az önkormányzatok számára előírt feladatokat teljes mértékben finanszírozza. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége korábban az elképzelést elfogadhatónak tartotta, hangsúlyozottan abban az esetben, ha az állam az önkormányzatok számára kötelezően előírt feladatokat teljes körűen finanszírozza. A rendszer részleteinek kidolgozásánál azonban egyre több elveszett a fent említett alapelvből, a megszületett jogszabály nem orvosolta az alapproblémát, a kötelező feladatok alulfinanszírozottságát.

 

4. A részleges feladatfinanszírozási rendszer bevezetése nem volt tekintettel többek között a helyi sajátosságokra, a településtípusok különböző helyzetére és lehetőségeire, a fajlagos költségek különbözőségére. Ezért fordulhatott elő, hogy bizonyos településtípusok (különösen a Megyei Jogú Városok) a változásnak köszönhetően stabilabb gazdálkodási környezetben tervezhették a 2013-as esztendőt, míg a kistelepülések egy része forráscsökkenésről, működési mozgástér szűkülésről számolt be szövetségünknek. Az önkormányzatokat érintő adósságkonszolidáció pozitív hatása nem vitatható, mely által jelentős többletforrás került, s kerül is a rendszerbe. A fent említett feszültséget azonban a döntés több esetben tovább növelte: míg a nagyobb adóssággal rendelkező települések gazdálkodásának mozgástere az adósságkonszolidációnak köszönhetően növekedett, addig a kistelepülések nagy százalékánál – jelentős adósság nem lévén – ilyen hatás nem volt érzékelhető. Ugyan az adósságkonszolidációban nem érintett települések – amelyek nagy része kistelepülés – a 8/2013 (111.29.) BM rendelet alapján 100 százalékos támogatottságra nyújthattak be igényt, azonban a rendelkezésre álló forrás alacsony nagysága miatt sok pályázat elutasításra került.

 

5. A települési önkormányzatok, valamint szövetségünk által is megfogalmazott észrevételek egy része az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának március 21-i ülésén megtárgyalásra került, melynek köszönhetően a kormány június 11-én négy feladatra további 17 milliárd forintos többletfinanszírozásról döntött. A pozitív döntés hatásairól jelen pillanatban értékelhető véleményt megfogalmazni nem tudunk, az azonban egyértelműen látszik, hogy a fenti összegnél nagyobb, megítélésünk szerint minimum további 35 milliárd forint nagyságrendű forrás szükséges a problémák megoldásához. A döntésnek köszönhetően az érintett területeken ugyan valamelyest csökken a feszültség, azonban a februárban szövetségünk által megfogalmazott számos más kérdésben nem történt korrekció (például: kötelező közvilágítás, utak karbantartása, zöldterület-karbantartás, polgármesteri hivatalok egy részének fenntartása, központi orvosi ügyelet biztosítása, környezet-egészségügy, kulturális szolgáltatás, sport és ifjúsági ügyek, stb).

 

6. A nehézségeket tovább fokozza, hogy az önkormányzatoknak a 2013. év során újabb, előzetes hatástanulmányok hiányában meghozott terhekkel kell szembesülniük, melyek finanszírozását a központi költségvetés nem biztosítja. A teljesség igénye nélkül e körben említhető a tranzakciós adó nagyságának növekedése, a köznevelési törvény változásával az óvodai nevelő és oktatómunkát közvetlenül segítő finanszírozott alkalmazottak számának növelésére vonatkozó rendelkezés évközi visszavonása, illetve. csökkentése, vagy az elektronikus útdíj bevezetése kapcsán a fuvarozókkal kötött megállapodás eredményeként a gépjárműadóból befolyó összeg csökkenése, illetve a 2014. esztendőtől a befolyó iparűzési adó csökkenése.

 

Továbbra sem megoldott az építéshatóság járási szintre emelésével együtt járó jelentős többletteher finanszírozása, különös tekintettel – a járások közötti eltérő ügyszámok miatt – a nagyobb feladatmennyiséget ellátó hivatalokra. Fentiek mellett továbbra is bizonytalanságot okoznak a köznevelési rendszer átalakításának következményei: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központok az év közben felmerülő, be nem tervezett költségek finanszírozására számos esetben az önkormányzatoktól várnak segítséget, így például nincs fedezet a korábban nem kötelező feladatként ellátott logopédiai osztályok működtetésére. Ugyancsak megoldásra váró probléma a köznevelési intézmények felújításának, fejlesztésének kérdése, melyek ellátására jelenlegi finanszírozás keretében forrás nem áll rendelkezésre. Az önkormányzatoknak a kötelező feladat keretében az épületek működőképességét biztosítani kell, de például a felújításhoz szükséges fedezetet a hitelfelvételi tilalom miatt semmilyen formában nem tudják biztosítani.

 

7. Továbbra is megoldatlan a 10 százalékos rezsicsökkentésnek az önkormányzati tulajdonú, nonprofit társaságokat érintő negatív hatása, különös tekintettel a távhőszolgáltatás és a hulladékgazdálkodás területén. Ezek a szolgáltatók a díjak beszedéséből adódó bevételkiesés miatt a minimális tartalékaik felélésére kényszerültek, sok esetben ma már a mindennapi működésük lehetetlenül el. A rezsicsökkentés által előidézett problémát tetézi, hogy az Európai Unió által nyújtott beruházási támogatások kötelezettségeit a 10 százalékos rezsicsökkentés után a megfelelő forrás hiányában a szolgáltatók teljesíteni nem tudják a szerződésben meghatározott módon, így a közszolgáltatást a szerződésben kötelezően vállalt rekultivációs és amortizációs alapok felélésével tudják csak biztosítani, mely a monitoring során komoly problémákat jelent majd.

 

8. A részleges feladatfinanszírozás által okozott problémák megoldására részben fedezetet biztosíthat a központi költségvetés önkormányzati fejezetében található szerkezetátalakítási, valamint fejezeti tartalék. A szerkezetátalakítási tartalékok felhasználása kapcsán kihirdetett rendelet mintájára szükséges, hogy a fejezeti tartalék felhasználása szabályozottan, objektív, kiszámítható módon, átláthatóan történjen, ellentétben az elmúlt esztendőben hozott 1613/2012 (XII.18.) kormányhatározat „előkészítésének” eljárási rendjével.

 

9. Fontos kiemelnünk azt a tényt, hogy sok önkormányzat a 2013. esztendőben a működőképesség fenntartása érdekében kénytelen volt felélni a korábbi években felhalmozott tartalékait, vagy értékesíteni ingatlanjait, azonban a 2014-es esztendőre ezek a források szinte mindenütt kimerülnek. A problémát tetézi, hogy a jogszabályok maradéktalan betartása érdekében az önkormányzatok egy része olyan virtuális bevételek feltüntetésével fogadta el 2013. költségvetését, amelyek valós beszedésére nem volt, s most sincs reális lehetőség, elrejtve ezzel a működési hiányt.

 

Mindez azt a hamis látszatot kelti, hogy a rendelkezésre álló források elegendőek a kötelező feladatok ellátására, ezzel szemben a papíron feltüntetett bevételek nem realizálódnak, s a feladatellátás ellehetetlenül. A felsoroltak alapján a 2014. esztendőben – az idei évhez képest – jóval nagyobb számban kerülnek az önkormányzatok fizetésképtelen helyzetbe. A problémát tovább növelheti, amennyiben a közfoglalkoztatás terén nyújtott eddigi támogatások esetében szűkül a mozgástér, mivel az önkormányzatok feladataik egy részét a közfoglalkoztatásban biztosított lehetőségek nélkül ma ellátni nem tudják, ezért a közfoglalkoztatás eddigi, önkormányzatok gazdálkodásával összefüggő hatásait és annak fenntarthatóságát is vizsgálni szükséges.

 

Melléklet:


 A MÖSZ 2013 februárjában készült összefoglalója a települési önkormányzatok által a 2013-as költségvetésük elkészítésével kapcsolatban jelzett észrevételekről

 

vissz
magyar polgármester online

Partnereink


/files/viking.jpg

mosz

http://www.magyarpolgarmester.hu/files/EPS-magyarorszag_szivedhez_legkozelebb_fekete.jpg

mosz

fsd

 csfa

leblanc

flaga