MOSZ

Elnöki köszöntő

moszDr. Gémesi György köszöntője

tovább

Szövetségünkről

A MÖSZ legfőbb feladata az önkormányzati érdekek képviselete, megjelenítése és védelme.

tovább

Belépés a szövetségbe

Hasznos információk a Szövetségbe történő belépéshez

tovább

Hírek

A települések gazdaságélénkítő szerepe a vidékfejlesztés tükrében

Dr. Gémesi György, MÖSZ elnök köszöntőjében a kistelepülések helyzetét mutatta be átfogóan. A kistelepülések a kulturális örökség részei, fontos a megmaradásuk és a fejlődésük biztosítása hagyományaik ápolásával, a kulturális sokszínűség megőrzésével együtt. Beszélt az önkormányzati érdekvédelem szerepéről a Szövetség részéről.

Kiemelte továbbá, hogy az elterjedt hírekkel ellentétben a MÖSZ soha nem volt és nem is lesz pártszervezet, mindig is az önkormányzati érdekek képviseletét és az önkormányzati érdekvédelmet tartja feladatának.

Köteles László Komlóska polgármestere, házigazdaként köszöntötte a résztvevőket és átfogóan bemutatta települését, a hagyományaiban élő önfenntartó ökofalut. Komlóska történetét illetően első írásos említése 1396-ból található. 1948 után felszámolásra ítélték a községet, a lakosság jelentős részét kitelepítették és megszűntek a munkahelyek. Az 1980-as évek közepére a gazdaságilag elmaradottnak minősített települések közé tartozott a település. Az elmúlt évtizedekben a község legnagyobb eredménye a rendszerváltozáskor kivívott önrendelkezési jog:1990-ben Komlóska Község Önkormányzata megalakulhatott, ezáltal saját vezetése, polgármestere, képviselő-testülete és saját gazdálkodása lett.  Közös hivatalban kihelyezett apparátust működtetnek. 1996-os évekre nagyméretű lett a munkanélküliség és tovább nőtt az elvándorlás. Ami a 2010 előtti állapotot jellemezte: egy szarvasmarha sincs a községben; a szántóterületeknek 5%-a művelt; gyepterületeink teljesen elgazosodtak; a gyümölcsösök és szőlőültetvények teljesen lepusztultak; a lakosság elöregedett, a munkaképes lakosság nagy része munkanélküli; az egy főre jutó átlagjövedelem nem éri el az 50 000 Ft-ot. Felmerült a kérdés, hogyan tovább?  Saját hatáskörben adtak kedvezményeket és megteremtették a gazdasági környezetet. Komlóska adókedvezményeiről híres: nincs iparűzési adó, építményadó, idegenforgalmi adó, kommunális adó. Elindult egy településfejlesztési program, egységes településkép valósult meg. Mára 200 vállalkozás választotta székhelyül, vagy telephelyül Komlóskát. A kialakított adóparadicsom gazdasági előnyei: a vállalkozóik jelentős összegeket takarítanak meg; életképesek maradtak; nem mentek csődbe és nem hagyták el az országot. Önkormányzati szempontból rendeződött a pénzügyi helyzet; működőképesek lettek; fenntartják az intézményeinket; bevételeikből finanszírozzák a fejlesztéseiket és nem szorulnak hitelre. Az adóparadicsom nemzetgazdasági hatása ennek: 3000 foglalkoztatott + 3 milliárd Ft adó bevétel.

Országos méretű összefogásokat szerveznek, pl. nemzeti zarándoklatot szervezetek 2009-ben. Önkormányzatuk régóta önellátásra törekszik. Közmunka program: Alapvető zöldségeket és gyümölcsöket termelnek, amelyeket a közétkeztetésben használnak fel, Intézményeiket fával fűtikk, melyhez a tüzelőt a dolgozók gyűjtik össze. Földprogram: megvásárolják, bérbe veszik a területeket. Jelentős probléma az osztatlan közös tulajdon kezelhetetlensége. A visszaállított gyepterületek kiváló gyógynövénytermő helyek. A csekély termőképességű szántóterületeink előnye pedig a teljesen steril bio, öko termesztésre kiválóan alkalmas területek. Közfoglalkoztatás tekintetében: 2011-2017 években az állami támogatás munkabérekre, eszközökre, gépekre, épületekre. Fontos az önellátás, létrehozták a Zempléni termék márkákat is.

Lőrinc Leó, a Belügyminisztérium (BM) Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárság főtanácsadója a közfoglalkoztatás - vidékfejlesztés tekintetében beszélt a munkaerő-piaci helyzetképről. Magyarországon jelenleg munkaerőhiány van és strukturális munkanélküliség, ami azt jelenti, hogy a foglalkoztathatóságot fejleszteni kell, amit szakképesítéssel és különböző munkaerő piaci szolgáltatásokkal. A közfoglalkoztatás nem gátja a munkaerőpiacra történő kiáramlásnak; cél a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiacra jutásának elősegítése. Jelenleg 4.384 ezer foglalkoztatott van Magyarországon és 5% alatti munkanélküliségi ráta. Bemutatásra került a közfoglalkoztatás rendszere, a munkavállalást akadályozó tényezők. A közfoglalkoztatottak érdekeltségének megteremtését illetően további kormányzati intézkedések: munkavállalás érdekében fizetés nélküli szabadság engedélyezése (időtartama 90 napról 120 napra növekedett); álláskeresési célú munkaidő kedvezmény /a közfoglalkoztatott mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól állásinterjú ideje alatt, miközben állásidőre járó bért kap/; a közfoglalkoztatás időtartama alatt egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) formájában részt vehet pl.: mezőgazdasági munkákban, valamint közvetíthető egyszerűsített foglalkoztatás keretében ellátandó állásokra. A közfoglalkoztatottak részére az állami foglalkoztatási szerv, az álláskeresőkhöz hasonlóan megfelelő állásigény esetén nyílt munkaerő-piaci ajánlatokat biztosít (munkaközvetítés); GINOP 6.1.1. program (munkaerő-piaci igényekre alapozott képzés).

A vidéki közfoglalkoztatás áttekintése keretében fokozott koncentráció irányul a hátrányos helyzetű településekre; a közfoglalkoztatottak 4/5-e hátrányos helyzetű településeken él; 2013-2016. évek között jelentősen nőtt a közfoglalkoztatottak száma. Bemutatásra kerültek a közfoglalkoztatás eredményei a települések és a közfoglalkoztatottak oldaláról. A közfoglalkoztatás elősegíti a helyi gazdaságfejlesztést, a lakóhelyen, helyben biztosítja a foglalkoztatást, az előállított értékek, eszközök, és a munkabér jelentősen hozzájárul a településen élők helyzetének javításához, települések önfenntartó képességének támogatása, idegenforgalmi vonzerőt jelent és a turizmus növekedését segíti elő, közösségformáló, közösségfejlesztő hatása van, hozzájárul a települések lakosságmegtartó képességének javulásához stb.

Közfoglalkoztatott szempontjából: a foglalkoztatási forma pozitív megítélése, a közfoglalkoztatás társadalmilag elfogadott normává vált, a munkavégző képesség helyreállítása, munkakultúra javítása, társadalmi hasznosság érzése, a munkához való viszony, a munkával kapcsolatos értékrend helyreállítása, munkaszocializációs folyamatok, a társadalmi normákhoz való alkalmazkodási készségek javulása.

 

A 2017. évi főbb célok között szerepelnek a szociális jellegű programok: a belvízelvezetés, a mezőgazdasági utak, a közúthálózat karbantartása, az illegális hulladéklerakó helyek felszámolása. Folytatódni fognak az ún. speciális közfoglalkoztatási programok, ezek döntően napi 6 órás munkaprogramok; országos szinten ez 300 fővel fog indulni, a munkára való felkészítést szolgálják: szociális, egészségügyi és munkaerő-piaci szolgáltatásokat is kapnak. Felhívta a figyelmet a kormányzati portálra /http://kozfoglalkozattas.kormany.hu/, ahol gyakran ismétlődő kérdésekre kaphatnak válaszokat, és virtuális közfoglalkoztatási munkapiac portálra /https://vkp.munka.hu/.

Galajda Tamás az Émász Hálózat Kft. önkormányzati kapcsolattartója az önkormányzati együttműködés fontosságát emelte kis előadásában. Az ELMŰ-ÉMÁSZ több szálon kötődik az önkormányzatokhoz. A polgármesterek saját településükön és regionális szinten betöltött szerepükkel fontos motorjai a gazdasági fejlődés élénkítésének és így a fejlesztések megvalósítása közös érdek. Egy átfogó, rövid tájékoztató rendelkezésre bocsátásával minden résztvevő megismerheti a céget és a kapcsolatteremtés lehetőségét.

Dr. Eperjesi Tamás, igazgató és Böröcz Lívia, igazgató-helyettes (Természetmegőrzés, Tájfenntartás és Közösségi Fejlesztések Igazgatóság Herman Ottó Intézet) a szelíd térségfejlesztési gyakorlati modelleket mutatta be, ahol a tudásmegosztás fontos. Tapasztalat az, hogy sok fejlesztés elindult, de ami igazán hiányzott: az együttműködés a településekkel és a településeken belül. Ahol erős volt a Leader szervezet és az együttműködés, ott sikeresen tudták lehívni a forrásokat. Az Igazgatóság kiemelt tevékenysége a kulturális gazdaságfejlesztés, a közösségi agrárfejlesztés, az esélyegyenlőség terén működő többszintű együttműködések kialakításának elősegítése, támogatva ezáltal a helyi közösségek tevékenységét. A szelíd térségfejlesztési modell és program közös tanulásra és együttműködésre épít, térségi, gazdaság- és közösségfejlesztő és tág teret ad az ötleteknek és azok megvalósításának. Attól szelíd, hogy nem a versengésre, hanem az együttműködésre koncentrálnak.

Zsíros László, a Játszifoci program tulajdonosa a társadalmi felzárkózás lehetőségeit mutatta be átfogóan a sporton keresztül.

Bordás István, a Magyar Népművelők Egyesületének elnöke a kistelepülésekre fókuszáló hagyományőrzés és a kultúra gazdaságélénkítő hatásait elemezte előadásában.

Mezei Zsuzsanna, az S-Tér Kft. részéről a települések számára közösségteremtő lehetőségként ajánlotta figyelembe és mutatott be általuk készített játszótereket, amelyeket minden esetben a helyi igények, kérések alapján valósítanak meg, a kreativitás és eszköztár pedig határtalan.

 
  


vissz
magyar polgármester online

Partnereink


/files/viking.jpg

mosz

http://www.magyarpolgarmester.hu/files/EPS-magyarorszag_szivedhez_legkozelebb_fekete.jpg

 

http://moszlap.hu/uploads/files/elmuemasz.jpg

mosz

fsd

 csfa

mosz