MOSZ

Elnöki köszöntő

moszDr. Gémesi György köszöntője

tovább

Szövetségünkről

A MÖSZ legfőbb feladata az önkormányzati érdekek képviselete, megjelenítése és védelme.

tovább

Belépés a szövetségbe

Hasznos információk a Szövetségbe történő belépéshez

tovább

Hírek

Önkormányzati szakmai workshop Héregen

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége a Hanns-Seidel Alapítvány együttműködésével május 24-én a Komárom-Esztergom megyei Héregen tartotta a társadalmi felzárkózás kérdésköreire fókuszáló önkormányzati szakmai workshopját.


Dr. Gémesi György, MÖSZ elnök köszöntőjében az önkormányzati érdekvédelem szerepét és jelenét mutatta be a Szövetség részéről, valamint az önkormányzati érdek kérdésköreit emelte ki, hangsúlyozva, hogy a település/ek érdekét jelenti. A kistelepülések a kulturális örökség részei, fontos a megmaradásuk és a fejlődésük biztosítása hagyományaik ápolásával, a kulturális sokszínűség megőrzésével együtt.


Nieszner József Héreg polgármestere, házigazdaként köszöntötte a résztvevőket és átfogóan bemutatta települését. A roma lakosság 10% a településen és a falu teljes területén belül integrálódva élik a mindennapokat a helyi közösség tagjaiként. Gerecse hegy tövében nem rendelkeznek iparral, iparűzési adóbevétel nem igazán van. A fő megélhetési forrást a mezőgazdaság biztosítja az 1100 fő körüli falu számára. Az elmúlt években a fejlesztéseknek és az uniós pályázatokon elnyert összegeknek köszönhetően középületek újultak meg, útépítésekre és közmű felújításokra került sor. A község szépítése mellett felépítésre került egy 35 fő befogadására alkalmas vendégház is, mely egész évben várja az ide látogatókat. A település kedvező földrajzi adottságai sajátos mikroklímát teremtenek. Viszonylag zárt közösségben élnek, a közösség a települése érdekében tevékenykedik.

Raffael Mónika, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága részéről a társadalmi felzárkózás keretét és irányait, a felzárkózás politikát érintő kormányzati intézkedéseket, a mutatta be előadásában. Fontos alapelv, hogy társadalmi felzárkózásról és nem felzárkóztatásról beszélünk. A felzárkózás ténylegesen a célcsoportokat bevonja, hogy felelősségteljesen vegyenek részt, vállaljanak felelősséget a saját életük, sorsuk irányításában, jobbításában. Fontos az aktivizálás, hogy a jelenleg inaktív munkaképes emberek ismét aktívak legyenek. Átfogóan ismertette az államtitkárság munkáját; 2010-ben létrejött az önálló társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság, 2011-ben a Roma Keretstratégia, és a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (MNTFS) és Intézkedési Terv, amely 2015-ben került felülvizsgálatra, a tapasztalatok alapján átnézve, hogy mi az, amin javítani kell és újból megalkották a már II. Intézkedési Tervet, aminek most zajlik a végrehajtása.

 

Fontos a különböző szakpolitikák rendszerének összehangolása, a komplexitás; a szegénység által sújtott területeket együtt, összehangolva szükséges kezelni. Folyamatosan nyomon kell követni, értékelni a munkát egy monitorozási rendszer működtetésével. 2020-ig öt fő felzárkózás-fejlesztés irány van: gyermekek esélyteremtése; hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatási esélyeinek növelése; területi és lakhatási hátrányok felszámolása komplex programokkal; a társadalmi együttélés erősítése; a hátrányok csökkentésére irányuló állami beavatkozások hatékonyságának növelése. A felzárkózási szakpolitika céljához intézkedési terveket rendeltek.

Cél: esélyteremtés és foglalkoztathatóság növelése, ami komplex folyamata és nem felnőtt korban kezdődik. Pl. Biztos Kezdet Gyerekházak; Roma Szakkollégiumi Hálózat; Második Esély programok, térségi gyermekesély programok stb. működnek.

 

A foglalkoztatás tekintetében a Nő az Esély – képzés és foglalkoztatás c. programokat (EFOP 1.1.2. – 16; EFOP 1.1.3. -16; VEKOP 7.1.1.) emelte ki. Alapvető cél: a társadalmi előítélettel és munkaerő-piaci diszkriminációval küzdő munkanélküli romák (kiemelten roma nők) társadalmi befogadásának és foglalkoztatásának javítása, a közszolgáltatásban foglalkoztatottak száménak növelésén keresztül. Bemutatásra kerültek a pályázat főbb tevékenységei, pl. szakirányú képzettség megszerzését célzó képzés; a célcsoport 24 hónapos támogatott foglalkoztatása, ennek lejártát követően legalább azonos munkakörben és feltételekkel a célcsoporttag minimum 12 hónapos tovább foglalkoztatása; beilleszkedést segítő mentor alkalmazása. Szakami elvárások pl.: képzésben résztvevők száma 1000 fő; a program keretében nyújtható képzést sikeresen elvégzők száma 800 fő; a közszolgáltatást végző intézményekben a felhívás keretében támogatott foglalkoztatásban részesülők: 400 fő. A megvalósításra a támogatási szerződés hatályba lépésétől számítva 36 hónap áll rendelkezésre.

Az előadó kiemelte a társadalmi felzárkózás gazdasági érdekét is: a Világbanki 2010-es Jelentés alapján „a romák teljes körű munkaerő-piaci integrációja egyes országok esteében jelentős; mintegy évi 0,5 milliárd EUR-ra becslhető gazdasági előnyökkel járhat; az adózási előnyök országonként kb. évi 175 millió EUR-ra becsülhetők.

Lőrinc Leó, a Belügyminisztérium (BM) Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárság főtanácsadója a társadalmi felzárkózás kérdésköréből a közfoglalkoztatás tekintetében beszélt arról, hogy miben változik 2017-ben, és 2018-ban a közfoglalkoztatás intézménye, milyen új kihívásoknak kell megfelelniük a települési önkormányzatoknak. Magyarországon jelenleg munkaerőhiány van és strukturális munkanélküliség, ami azt jelenti, hogy a foglalkoztathatóságot fejleszteni kell, amit szakképesítéssel és különböző munkaerő piaci szolgáltatásokkal. 30-50 ezer ember az, akik számára az elsődleges munkaerő piac munkát biztosít. Napjainkban 4,34 millió foglalkoztatott van. A magyar munkaerő piaci problémák: pl. alacsony iskolai végzettség; munkavállalási hajlandóság, motiváció (erre szolgálnak pl. a kulcskompetencia foglalkozások); alacsony munkahelyi mobilitás; utazási nehézségek. Emellett a közfoglalkoztatás folyik, éves szinten 280.000 fő. 2017-ben továbbra is cél lesz az önkormányzat hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás folyamatos folytatása; folynak az országos közfoglalkoztatási programok és folytatódni fognak az értékteremtő járási startmunka mintaprogramok és a rá épülő programok.

 

A 2017. évi főbb célok között szerepelnek a szociális jellegű programok: a belvízelvezetés, a mezőgazdasági utak, a közúthálózat karbantartása, az illegális hulladéklerakó helyek felszámolása. Folytatódni fognak az ún. speciális közfoglalkoztatási programok, ezek döntően napi 6 órás munkaprogramok; országos szinten ez 300 fővel fog indulni, a munkára való felkészítést szolgálják: szociális, egészségügyi és munkaerő-piaci szolgáltatásokat is kapnak. Felhívta a figyelmet a kormányzati portálra /http://kozfoglalkozattas.kormany.hu/, ahol gyakran ismétlődő kérdésekre kaphatnak válaszokat, és virtuális közfoglalkoztatási munkapiac portálra /https://vkp.munka.hu/.

 

Schmidt István, a Belügyminisztérium szakértője előadásában bemutatásra került az önkormányzati ASP jogszabályi háttere, az eddigi tapasztalatok az ASP1 projekt tekintetében, amelynek kapcsán keretrendszer és szakrendszeri szolgáltatások jöttek létre: önkormányzati adórendszer; gazdálkodási rendszer; ingatlan-vagyonkataszter rendszer; iratkezelő rendszer; önkormányzati és elektronikus ügyintézési portálrendszer; ipar-és kereskedelmi rendszer. Az önkormányzati ASP2 tekintetében kiemelésre kerültek a főbb célok, pl. az e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztése; a szakrendszerek bővítése és továbbfejlesztése; adattárház megvalósítása és a kapcsolódó hálózta és infrastruktúra bővítése (NTG). Bemutatásra kerültek továbbá a csatlakozási határidők és módok, az oktatások, képzések menete, a csatlakozási feladatrendszerek és az ASP 2 projekt első ütemének eddigi tapasztalatai.

A Magyar Államkincstár Komárom-Esztergom Megyei Igazgatósága részéről Bodnárné Désics Tünde osztályvezető tartott gyakorlatias, a megyére fokuszáló ASP tapasztalatokról előadást, kiemelve az oktatást, a képzést és a hibabejelentő rendszert.

 

Makádi Orsolya, az S-Tér Kft. részéről a települések számára közösségteremtő lehetőségként ajánlotta figyelembe és mutatott be általuk készített játszótereket, amelyeket minden esetben a helyi igények, kérések alapján valósítanak meg, a kreativitás és eszköztár pedig határtalan.

 

Hoffman Péter, a Hofeka Kft. igazgatója az önkormányzatok számára világítástechnikai eszközöket, innovatív megoldásokat mutatott be. Cégük az 1888-ban alapított EKA Rt. (Elektromos Készülékek- és Anyagok Gyára) jogutóda, amely nagy tekintélyt és ismertséget szerzett magának Magyarország közvilágításában és a nagyfeszültségű távvezeték-szerelvények gyártásában. 100 főt foglalkoztatnak és 2,5 Mrd Ft éves bevétellel rendelkeznek, és sokat fordítanak innovációra, fejlesztésekre. A tervezésben tájépítészek munkáját is segítik, szimulációs útvilágítási feladatokat is ellátnak. Egyedi igények alapján települések útvilágítási rekonstrukcióját is végzik, pl. ledes korszerűsítések; okos-rendszerek, okos-oszlopok kialítása

 

Jeneiné Tóth Aranka Meva-Hu Kft. ügyvezetője elsősorban a hulladékgazdálkodás tekintetében mutatta be környezetvédelemmel kapcsolatos termékeket. Árukínálatunk kiterjed a kommunális és veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló edények széles választékára; emellett széleskörű áruválasztékkal rendelkeznek az olajgazdálkodás, a raktározás, a műhelyfelszerelés, az anyagmozgatás és a kültéri felszerelések területén. Az előadó a hulladékgyűjtésben a szemléletmód-váltásra hívta fel a figyelmet gyakorlati példákkal, az egyénből elindulva a közösség irányába. A fogyasztói társadalmi szokásokban lépésről-lépésre történő odafigyeléssel hatékony eredményeket érhetünk el.
  



vissz
magyar polgármester online

Partnereink


/files/viking.jpg

mosz

http://www.magyarpolgarmester.hu/files/EPS-magyarorszag_szivedhez_legkozelebb_fekete.jpg

 

http://moszlap.hu/uploads/files/elmuemasz.jpg

mosz

fsd

 csfa

leblanc