MOSZ

Elnöki köszöntő

moszDr. Gémesi György köszöntője

tovább

Szövetségünkről

A MÖSZ legfőbb feladata az önkormányzati érdekek képviselete, megjelenítése és védelme.

tovább

Belépés a szövetségbe

Hasznos információk a Szövetségbe történő belépéshez

tovább

Hírek

Társadalmi integráció jó példája Békés megyében

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) a Hanns-Seidel Alapítvány együttműködésével - a tavaszi vidéki workshop sorozatának következő állomásaként - a Békés megyei Szarvason került sor május 16-án a társadalmi felzárkózás fókuszában tartott rendezvényre.

Dr. Gémesi György, MÖSZ elnök köszöntőjében átfogóan mutatta be a Szövetség munkáját, valamint a társadalmi felzárkózás kérdéskörét, amelynek egyik jó példája Szarvason valósul meg.

Babák Mihály, Szarvas polgármestere, házigazdaként köszöntötte a résztvevőket és bemutatta a gazdag történelmi múlttal, épített kulturális örökséggel rendelkező települést, ahol a megélhetésért rengeteget dolgoznak. A településen mindenkinek tudnak munkát adni.

Szarvas Magyarország dél-keleti részén, Békés megye észak-nyugati részében, a Hármas-Kőrös holtágának bal partján fekszik, a Szarvasi Kistérség – a történelmi Viharsarok – központja. A várost oktatási, szociális és egészségügyi intézményei, gazdasági súlya, szolgáltatásai és idegenforgalmi kezdeményezései regionális szerepkörrel ruházzák fel. A település a történelmi Magyarország közepe, amit a Szarvasi Arborétumtól néhány száz méterre található malom-emlékmű jelez. Szarvas egyik legkülönlegesebb és leghangulatosabb nyári programhelyszíne a Szarvasi Vízi Színház. Nyáron minden nap láthatnak itt színházi előadásokat a nyaralók, amelyek különlegességét az adja, hogy a Holt-Körösre nyúló színpad mögött a díszlet maga a Holt-Körös, a mocsári ciprusokkal, illetve a színházzal egyidős fahíddal.

A város kedvező foglalkoztatási helyzetének és oktatási szerepének köszönhetően jelentős a városba befelé irányuló ingázás, több mint háromszorosa a településről napi szinten eljárók számának (utóbbiak elsősorban Békéscsabára ingáznak). A befelé irányuló ingázás elsődleges célja – a munkába járás mellett – a középiskolai oktatás igénybevétele. Szarvas mind az országos, mind a megyei átlaghoz képest jóval nagyobb a nemzeti kisebbséghez tartozók aránya. A romák a lakosság 8-9%-át teszik ki ma Szarvason, kb. 1200-1300 fő tartozhat e nemzetiséghez. A szarvasi roma fiatalok közül kevesen hagyják el a várost, részben hagyományaik, részben lehetőségeik okán. A városban élő nemzetiségek hagyományai, kultúrája évszázadokon keresztül fennmaradt, képviselői ma is a városban élnek, a nemzetiségi kultúra kiemelt szerepet játszik a város életében. A fentieknek köszönhetően Szarvas város jövedelmi viszonyai kedvezőbb képet mutatnak mind az országos, mind pedig a megyei értékekhez képest. Ugyanakkor megjelennek a városban a szegregrátumok, vagy szegregációval veszélyeztetett területek is, az alacsony státuszú lakosok arány az aktív korú lakosságon belül kb. 9%.

Országos szinten Békés megye az egyedüli, ahol a lovári cigány nyelvet beszélik és a románi kriszt (cigány törvény) a mai napig használják. A tradíciók megőrzésében, a helyi közösség összefogásában nagy szerepe van a Roma Nemzetiségi Önkormányzatnak. A szarvasi romáknak 1994 óta van képviseletük Szarvason. A Roma Önkormányzat jelentős tevékenysége a roma kultúra, hagyomány fenntartása és továbbadása, valamint a cigány nyelv ápolása. A roma közösségi házban rendszeresen programokat szerveznek különböző korosztályok számára, pl. játszóház, klubok, táncház szerepel a programok között, igény szerint felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás is folyik. A közösségi ház mellett gondosan karbantartott futballpálya pedig sportolási lehetőséget biztosít. A Roma Önkormányzat emellett fontosnak tartja a szarvasi romák munkaerő-piaci esélyeinek növelését, elhelyezkedésük segítését. A Roma Önkormányzat és a városvezetés között jó a kapcsolat. Fontos előrelépés, hogy a Székely Mihály Általános Iskola a 2016-2017-es tanévben a roma kultúrát és 14 hagyományt felvette az éves tantervébe. Ennek keretében heti egy alkalommal tanítják majd a roma kultúrát, és roma mesemondó délutánokat szerveznek.

„Családért és közösségért” Roma nők társadalmi szerepvállalásának jó példája Szarvason:

A jó gyakorlat keretében a szegénységben élő roma nők helyzetének javítását a jövedelemszerzési lehetőség érdekében való részvételük biztosításával, majd a megszerzett ismereteknek a közfoglalkoztatásban történő gyakorlati alkalmazásával segíti elő. Így javulhat az elhelyezkedési esélyük a nyílt munkaerő-piaci állásokra. A roma gyermekeknek, mint a jövő nemzedékének a gondozási és nevelési segítséget nyújtanak, hogy már a kiskorban az integrációjuk a társadalomba érvényesüljön, mivel beilleszkedésük hiánya növeli kirekesztettségüket. A jó gyakorlat célcsoportja a hátrányos helyzetű, tartósan vagy átmenetileg munkanélküli, alacsony iskolai végzettségű roma nők, esélyt kínálva megélhetésük jobbá tételére, társadalmi beilleszkedésükre, valamint a növekvő hátrányos, sajátos nevelési igényű gyerekek, akiknek a társadalmi felemelkedését segíti a program.

Jónás Csilla, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Szociális és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága részéről a felzárkózás politikát, a telepeket, szegregátumokat érintő kormányzati intézkedéseket mutatta be személyes hangvételű előadásában. A telepeken nagyon nehéz körülmények vannak, érzékeny területek és komplex problémák, ezért összetetten szerettek volna a kormányzat részéről a problémákra reagálni. 2010-ben létrejött az önálló társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság, 2011-ben a Roma Keretstratégia, és a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (MNTFS) és Intézkedési Terv, amely 2015-ben került felülvizsgálatra, a tapasztalatok alapján átnézve, hogy mi az, amin javítani kell és újból megalkották a már II. Intézkedési Tervet, aminek most zajlik a végrehajtása. A stratégia főbb beavatkozási területeiből kettő került kiemelésre az EMMI szekértőinek előadásában: a lakhatás, a komplex telepprogram és a foglalkoztatás. Az EFOP esetében a minimum indikátor a legalább 110 település elérése. (nem városi rangú települések) 2020.-ig. Ezt három pályázat segítségével próbálják közösen elérni: az EFOP 1.1.1-nek már tavaly ősszel elkezdődött a megvalósítása; amely kiemelt pályázat, szakmai segítséget nyújt azon településeknek, akik ezt igénylik. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a projket gazda és minden megye tud saját kirendeltségéhez fordulni. A toborzás már elkezdődött és szép számmal adnak be pályázatot a települések. Bemutatásra kerültek többek között a fejlesztési irányok, célcsoportok, a támogatási igénylési kritériumok, a főbb beavatkozások. A lakhatási célú beruházások a társadalmi integrációt szolgálják, hozzájárulnak a marginalizált közösségeknek a többségi társadalomba történő integrációjához. Fontos a szakmai segítségnyújtás, amit meg kell tanulni. Fontosnak tartotta felhívni az önkormányzatok és közösségek figyelmét arra, hogy foglalkozni kell a roma lakosokkal, szegregátumokkal, amire most van nagy összegű forrás szakmai segítségnyújtással, együttműködéssel 2020-ig.

Lőrinc Leó, a Belügyminisztérium (BM) Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárság főtanácsadója a társadalmi felzárkózás kérdésköréből a közfoglalkoztatás tekintetében beszélt arról, hogy miben változik 2017-ben, és 2018-ban a közfoglalkoztatás intézménye, milyen új kihívásoknak kell megfelelniük a települési önkormányzatoknak. Magyarországon jelenleg munkaerőhiány van és strukturális munkanélküliség, ami azt jelenti, hogy a foglalkoztathatóságot fejleszteni kell, amit szakképesítéssel és különböző munkaerő piaci szolgáltatásokkal. 30-50 ezer ember az, akik számára az elsődleges munkaerő piac munkát biztosít. Napjainkban 4,34 millió foglalkoztatott van. A magyar munkaerő piaci problémák: pl. alacsony iskolai végzettség; munkavállalási hajlandóság, motiváció (erre szolgálnak pl. a kulcskompetencia foglalkozások); alacsony munkahelyi mobilitás; utazási nehézségek. Emellett a közfoglalkoztatás folyik, éves szinten 280.000 fő. 2017-ben továbbra is cél lesz az önkormányzat hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás folyamatos folytatása; folynak az országos közfoglalkoztatási programok és folytatódni fognak az értékteremtő járási startmunka mintaprogramok és a rá épülő programok.

A 2017. évi főbb célok között szerepelnek a szociális jellegű programok: a belvízelvezetés, a mezőgazdasági utak, a közúthálózat karbantartása, az illegális hulladéklerakó helyek felszámolása. Folytatódni fognak az ún. speciális közfoglalkoztatási programok, ezek döntően napi 6 órás munkaprogramok; országos szinten ez 300 fővel fog indulni, a munkára való felkészítést szolgálják: szociális, egészségügyi és munkaerő-piaci szolgáltatásokat is kapnak. Felhívta a figyelmet a kormányzati portálra /http://kozfoglalkozattas.kormany.hu/, ahol gyakran ismétlődő kérdésekre kaphatnak válaszokat, és virtuális közfoglalkoztatási munkapiac portálra /https://vkp.munka.hu/.

 

Dán Mihály, a Belügyminisztérium szakértője előadásában bemutatásra került az önkormányzati ASP jogszabályi háttere, az eddigi tapasztalatok az ASP1 projekt tekintetében, amelynek kapcsán keretrendszer és szakrendszeri szolgáltatások jöttek létre: önkormányzati adórendszer; gazdálkodási rendszer; ingatlan-vagyonkataszter rendszer; iratkezelő rendszer; önkormányzati és elektronikus ügyintézési portálrendszer; ipar-és kereskedelmi rendszer. Az önkormányzati ASP2 tekintetében kiemelésre kerültek a főbb célok, pl. az e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztése; a szakrendszerek bővítése és továbbfejlesztése; adattárház megvalósítása és a kapcsolódó hálózta és infrastruktúra bővítése (NTG). Bemutatásra kerültek továbbá a csatlakozási határidők és módok, az oktatások, képzések menete, a csatlakozási feladatrendszerek és az ASP 2 projekt első ütemének eddigi tapasztalatai.

A Magyar Államkincstár Békés Megyei Igazgatósága részéről Albert Péterné igazgató asszony tartott gyakorlatias, Békés megyére fokuszáló ASP tapasztalatokról előadást, amelynek összefoglalója megismerhető alább.

Mezei Zsuzsanna, az S-Tér Kft. részéről a települések számára közösségteremtő lehetőségként ajánlotta figyelembe és mutatott be általuk készített játszótereket, amelyeket minden esetben a helyi igények, kérések alapján valósítanak meg, a kreativitás és eszköztár pedig határtalan.

Letölthető

MÁK Békés Megyei Igazgatóságának ea.


  

 

vissz
magyar polgármester online

Partnereink


/files/viking.jpg

mosz

http://www.magyarpolgarmester.hu/files/EPS-magyarorszag_szivedhez_legkozelebb_fekete.jpg

 

http://moszlap.hu/uploads/files/elmuemasz.jpg

mosz

fsd

 csfa

leblanc