MOSZ

Elnöki köszöntő

moszDr. Gémesi György köszöntője

tovább

Szövetségünkről

A MÖSZ legfőbb feladata az önkormányzati érdekek képviselete, megjelenítése és védelme.

tovább

Belépés a szövetségbe

Hasznos információk a Szövetségbe történő belépéshez

tovább

2010

Magyar Polgármesterek VIII. Világtalálkozója

2010. Június 27-én Dr. Sólyom László köztársasági elnök és Dr. Gémesi György köszöntőjével megkezdődött Gödöllőn a VIII. Magyar Polgármesterek Világtalálkozója. A Premontrei Szent Norbert Gimnázium aulájában rendezett eseményre a Kárpát-medence minden tájáról érkeztek polgármesterek, önkormányzati szakemberek. A nyitó plenáris ülésének témája az önkormányzatok jelenlegi helyzetéről, jövőbeni kilátásokról szólt, míg a második napon a határon átnyúló kapcsolatokról, a határon túli magyarság lehetőségeiről tanácskoztak a jelenlévők.

Dr. Gémesi György köszöntő beszéde:

„Tisztelettel és szeretettel köszöntök mindenkit, különös szeretettel Sólyom Lászlót, a Magyar Köztársaság elnökét. Köszöntöm Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter urat, aki a Magyar Önkormányzatok Szövetségének társelnöke is, Tállai András államtitkár urat, Nagy Zoltánt, a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, Csabai Lászlóné polgármestert, Sepsei Tamás főigazgató helyettest az Állami Számvevőszéktől és Felcsúti Péter vezérigazgatót a Raiffeisen Bank éléről.

1996-ban tartottuk meg az első világtalálkozót, akkor nem kért senki bennünket. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége részéről gondoltunk arra, hogy próbáljunk meg egy olyan fórumot teremteni, önkormányzati szinten, ami határon túlról és innen összeköti a polgármestereket. Túl a testvérvárosi és az érzelmi kapcsolatokon, valamilyen formában igyekezzünk konzultálni a közös dolgainkról, a kapcsokat erősebbre fűzni. Próbáljuk meg minél több szakmai témával segíteni a mindennapi munkát.

Azóta minden második esztendőben találkozunk és igyekszünk ezt a küldetést megtartani.

Ebben az esztendőben nem tudtunk mindenkit meghívni a Kárpát-medencéből, mert a lehetőségeink korlátozottak, de azt hiszem, így is nagyon komoly szakmai munkát tudunk végezni, és be fogjuk tölteni a Világtalálkozó üzenetét. Sokat dolgoztunk rajta, hogy a találkozó minden percét ki tudjuk használni, és ezért, ebben az esztendőben a Magyar Szabadság Napja a Világtalálkozó részévé vált.

Ez a XX. alkalommal megrendezett Magyar Szabadság Napja. Nyilván tudják, hogy 1991. június végén mentek ki a szovjet csapatok Magyarország területéről, és akkor itt Gödöllőn mi, első alkalommal úgy gondoltuk, valamilyen formában egy méltóságteljes ünnepséget szervezünk. Meg is szerveztük június végén, és azóta minden esztendő utolsó hétvégéjén rendezzük meg a Magyar Szabadság Napját. 2000-ben az Országgyűlés törvényt alkotott erről, és a Magyar Szabadság Napját nemzeti emléknappá nyilvánította.

A pontos dátum, június 19. Sokan talán még emlékeznek rá, először bejelentették, hogy június 30-án mennek el a csapatok, azután 19-én meglepődve tapasztalhattuk, hogy elhagyták Magyarország területét. Idegen, megszálló csapatok azóta nincsenek  Magyarországon.

Minden évben a kultúra értékeivel - nem transzparensekkel, politikai beszédekkel, vurslival és virslivel – emlékezünk. Felkészültünk a mai estére is, és szeretettel várok mindenkit este 9-kor a gödöllői Alsóparkba, a megújult Világfánál.

Két kísérő rendezvénye van a találkozónak, az egyik egy kiállítás, ahol olyan cégek és társaságok kiállítása, akik az önkormányzatok üzemeltetését segíthetik, és támogatták a találkozót. A másik kiállításon 50 képet láthatnak, a Nemzeti Együvé Tartozás Alapítvány Nekem szülőhazán e föld című pályázatára a múlt évben beérkezett fotókból.

Fontos hogy legyenek ilyen találkozók.  Mert csak akkor tudunk igazán megmaradni azzal a felelősséggel, amivel minket felruháztak a településeinken, ha egymásba kapaszkodunk. Legyen ez a Világtalálkozó  üzenete!”

Sólyom László köztársasági elnök köszöntője

Tisztelt Polgármester Asszonyok, és Polgármester Urak! Kedves Elnök Úr!

Én egy hosszú kapcsolat és a viszontlátás örömével jöttem önök közé. Önök az élő bizonyítékok arra, hogy én az elnökségem öt évét nem elefántcsont-toronyban töltöttem. Jóval többen – legalább kétszer ilyen sokan, mint akik itt ülnek – vannak azok a polgármesterek, akikkel találkoztam ez alatt az öt év alatt, hiszen évente kétszer-háromszor elindultam országot járni. Köszönöm mindenkinek az akkori bizalmat, az akkori információkat. Nekem ezek a találkozások rengeteget segítettek. És ez nem csak a határokon belül érvényes, hiszen nem csak az országot jártam, hanem a Kárpát-medencét is. Büszkélkedhetem azzal, hogy olyan falvakban voltam, ahol nem csak magyar, de helyi politikus sem járt soha. A legkisebb helyekre is elmentem, és persze mindenhol a polgármester volt az, aki először fogadott, és aki vezetett engem. Itt is látok olyan arcokat, akikkel találkoztam a határon túl.

A személyességeken és a személyes élményeken túl, nagyon fontosnak tartottam mindig, hogy létezik a Polgármesterek Világtalálkozója. Ami azt jelenti, hogy 1996-tól kezdve a polgármestereknek a köre nem zárkózott be az országhatárok közé. Mindig meghívták a határon túli magyar polgármestereket, és ők már akkor, a gyakorlatban demonstrálták, hogy létezik a kulturális nemzet, amit én azután, az elnökségem alatt Európában igyekeztem elfogadtatni: hogy tudniillik az ország határai és a nemzet határai nem esnek egybe. A nemzet határai ennél sokkal szélesebbek. Nagyon remélem, hogy ez az együttműködés, ami nem néz az országhatárokra, hanem a magyarságra és a szakmaiságra néz, továbbra is folytatódni fog.

Néhány szót kell itt szólnom arról is, hogy én miért becsülöm sokra az önkormányzatiságot. Alkotmánybíróként is nagyon fontosnak tartottam. Nagyon fontos, hogy az a forradalom, ami húsz éve lejátszódott, az hozta létre az önkormányzatokat a tanácsrendszer helyébe. És az önkormányzatiságról nem a kerekasztalnál volt szó – ezt tanúsíthatom, mint aki ott ült -, hanem utána, már a legitim új Országgyűlés alkotta meg az önkormányzati törvényt, és hozta létre ezt a rendszert, ami a helyi hatalom szervét nem a központi hatalom helyi lerakatának tekinti, hanem egy saját jogon létező egységnek. Ezt szeretném itt is, még egyszer tudatosítani, hogy egészen különleges helyet foglalnak el az önkormányzatok. Hiszen az önök legitimációja, a helyi képviselő-testületek, az ott megválasztott polgármesterek nem felülről kapják a hatalmat, hanem közvetlenül attól a közösségtől, aki őket választja. Ez egészen különleges helyet biztosít önöknek az állam rendszerében.

Az alkotmány persze védelmet nyújt az önkormányzatoknak. Jogaikat önkormányzati alapjogoknak nevezi, amik azonban, ha jól meggondoljuk, nem igazi alapjogok, hanem alkotmányosan védett hatáskörök. Olyan hatáskörök, amelyek autonómiát adnak az önkormányzatoknak a központi hatalommal szemben, de az igazi alapjog, az a helyi közösségnek az önkormányzáshoz való joga. És pontosan ez az, ami az önök hatalmának és büszkeségének a forrása kell, hogy legyen. És ez jelenti azt, hogy az önkormányzatok a demokráciának egy egészen alapvető intézményei hazánkban.

Gondolják meg, hogy a demokrácia azt jelenti: a többség uralma. De, hogy ha ez korlátok nélkül, közvetlenül, erőből érvényesül, ellensúlyok nélkül, fékek nélkül, az nem igazi demokrácia, az a többségnek a zsarnoksága. Szükség van ellensúlyokra, szükség van független intézményekre. És az önkormányzatok, azok vertikálisan a központi hatalommal szemben, igenis egy ellensúlyt képeznek. Az alkotmány és a törvények keretei között, de ellensúlyt képeznek, amivel élni kell. De hangsúlyozni kell azt is, hogy pontosan emiatt ez eredeti felhatalmazás miatt, ezek a demokrácia iskolái. Nagyon fontos, hogy ami az állam keretében nagyban lejátszódik, az minden egyes településen kicsiben működik. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ez sokszínű legyen.

Az önkormányzatoknak a területén sokkal inkább alkalom van arra, hogy az egyes érdekek, közvetlenül megjelenjenek.

Visszautalva arra a tapasztalatra, amit az önök munkájának a figyelemmel kísérése alatt szereztem - hiszen, ha nem tudtam éppen eljönni, akkor üzentem, hogy legalább lélekben önökkel vagyok - megtanultam, hogy milyen fontos a polgármester személye. Hiszen, egyes vidékeken azért a körülmények és a feltételek nagyjából ugyanazok. Vannak szegényebb és gazdagabb vidékek, más-más természeti adottsággal. És ugyanazon a vidéken belül vannak olyan települések, amelyek virágoznak, és jó odamenni. Amikor az ember bemegy egy faluba, rögtön érzi, hogy ez rendben van, vagy, hogy nem igazán egy egység. Az, hogy melyik típusba tartozik az adott település, az bizony nagyon függ a polgármester személyétől. Mindenhol, minden negatív körülmény ellenére is lehet eredményeket létrehozni, ha olyan vezető van, aki tudja fogni a közösséget, és ki tudja hozni belőle a teljesítményt.

Egészen közeli tapasztalatomra kell utalnom, amikor meglátogattam most az árvíz sújtotta területeket. Ott is lehetett látni, hogy ahol a polgármester a helyén van, ott van védekezés és rend, és ahol nincs a helyzet magaslatán, ott hiába van katasztrófavédelem, rendőr és katonaság. A polgármester a parancsnok, ő mondja meg, hogy mit kell csinálni. És olyannak kell lennie, aki tud parancsolni az ilyen válsághelyzetekben is.

Tisztelt Polgármester Asszonyok, és Polgármester Urak!

Nagyon fontosak ezek a találkozók. Egyrészt szakmailag nyilván annyi probléma van, hogy ezeket meg kell beszélni, megvitatni, tapasztalatokat cserélni, ötleteket adni egymásnak. De azt hiszem, hogy még fontosabb ennél az együttlétnek az élménye. Ez az, amit szeretném, ha önök is mindig átéreznének. Én is azért jöttem ide, hogy ezt önökkel átérezhessem. Hiszen gondolom, hogy mind a szakmai megbeszélések, mind pedig ennek az együttlétnek az öröme az, ami önöknek a továbbiakhoz sok erőt fog adni. Ez én szívből kívánom!

Tállai András önkormányzati államtitkár előadása

Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára – aki kinevezéséig Mezőkövesd polgármestere volt – az önkormányzati rendszer átalakításának programját ismertette a hallgatósággal. Mint elmondta, élete eddigi legnehezebb döntése volt az új feladat elvállalása. Döntését nagymértékben befolyásolta, hogy – polgármesteri tapasztalatai felhasználásával – ebben a beosztásban többet tehet a magyar önkormányzati rendszer reformjáért.

A korábban az Önkormányzati Minisztériumhoz tartozó önkormányzati és közigazgatási feladatok az Orbán-kormányban különváltak: önkormányzatiak a Belügyminisztériumhoz kerültek, ahol önálló államtitkárság alá tartoznak. A mai kormányzati erő kétharmados többsége lehetővé teszi az önkormányzati rendszer régóta szükségszerű átalakítását. Ennek része a lesz a közigazgatási szervek túlságosan magas számának csökkentése. Ma ugyanis harminchárom ilyen szerv működik hazánkban, míg Franciaországban mindössze huszonnégy, Portugáliában pedig húsz.

A közigazgatási hivatalok első lépésben megyei szinten szerveződnek újra, erős feladat- és hatáskörrel, erős kormányhivatalokká alakulva át. Ez hasznos lesz a lakosság, az önkormányzatok és az állam számára: az ügyfelek egy helyen intézhetnek el mindent, időt, energiát és pénzt takarítva meg, az önkormányzatok válláról több feladat lekerül, s a jelenlegi az átfedések is megszűnnek.

Az önkormányzati rendszerben tapasztalható anomáliákat is fel kell számolni, aminek első lépése a helyzetelemzés. Nem volt hatékony például az „Út a munkához” program, ami a sok pozitívuma mellett túlságosan nagy feladatot adott az önkormányzatoknak. Elmaradt a közszolgáltatások reformja, s a túlburjánzott a bürokráciát is drasztikusan csökkenteni kell. Meg kell teremteni az erős önkormányzati középszintet, újra kell szabályozni a főváros és a kerületek viszonyát, különös tekintettel a forrásmegosztás kérdésére. Tisztázni kell a polgármesterek jogállását, az alpolgármesterek választásának kérdését, illetve a polgármester és a jegyző viszonyát.

Tállai András kiemelt feladatnak nevezte a gazdálkodási anomáliák felszámolásának szükségességét is. Az állami támogatás folyamatos szűkülése miatt ugyanis drasztikusan megnőtt az önkormányzatok eladósodottsága, ami a jövőben nem folytatható tovább. Az októberi önkormányzati választás után 30-40 százalékkal csökken az önkormányzati képviselők száma, 72 nap helyett 60 napra rövidül a kampányidőszak, a polgármester pedig a képviselő-testületen kívülről is választhat magának alpolgármestert.

A helyi iparűzési adó beszedése visszaszállhat az önkormányzatok hatáskörébe.

Természetesen amennyiben egy település nem akar foglalkozni ezzel, nincs rá kellő apparátusa, úgy kérheti, hogy továbbra is az APEH végezze el helyette. Az egészségügy és az oktatás tekintetében is át kell vizsgálni az önkormányzatok szerepét, s bizonyos feladatok tekintetében az államnak át kell vállalnia a felelősséget. Meg kell határozni a közszolgáltatási minimumot is, hiszen ez alkotmányos kötelessége az államnak.

„Összességében az erős állam megteremtése a cél, hiszen az erős állam, erős országot és erős településeket jelent.” – összegezte előadását Tállai András. „Végre érdemi változásoknak kell bekövetkeznie.”

 

Változásokat ígért beszédében Dr. Sepsey Tamás, az Állami Számvevőszék főigazgató-helyettese. Úgy fogalmazott, a korábbi, revizori típusú ellenőrzés helyett mindinkább egy újfajta, segítőkész, nem a hibát mindenáron kereső, hanem az ellenőrzött szervezet irányítási, gazdálkodási rendszerének jobbítását szolgáló kontrollját ígérte. Úgy vélte: az új szemlélet hatékonyabban szolgálja az önkormányzatok gazdálkodási rendszerének javítását.

A plenáris ülésen Csabai Lászlóné, Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere beszélt az önkormányzati rendszer megújulásának lehetőségeiről, az általa irányított város, Nyíregyháza példáját is bemutatva a jelen lévő polgármesterek számára.

 Csabai Lászlóné polgármester előadását követően dr. Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke előadását hallgathatták meg a jelenlévők.

 A nyitó plenáris ülés végén került sor - immár hagyományosan - a legrangosabb polgármesteri elismerés, a Polgármesteri Ezüstlánc-díj átadására. A 2010. esztendőben az elismerésben Dr. Baranyi István, Pusztaföldvár, valamint Bukovszky János, a felvidéki Deáki község polgármestere részesült. 

Dr. Baranyi István 1964-ben született Szegeden. Általános iskolai tanulmányait Szarvason végezte. A Hódmezővásárhelyi Állategészségügyi Szakközépiskolában érettségizett 1983-ban, majd a Budapesti Állatorvos-tudományi Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1989-ben doktorált. Pusztaföldváron, nagyszülei hazájában, 1994-ben választották önkormányzati képviselőnek. 1997-től alpolgármesterként vette át a falu irányítását, polgármesterré az 1998. évi időközi helyhatósági választáson, 34 éves korában választották.

Bukovszky János 1950. január 6-án született Deákiban. A Komáromi Gépipari Iskolában érettségizett 1969-ben. 1990-től Deáki polgármestere, 2001 és 2005 között Nyitra megyei képviselő. Három gyermeke – János, Péter, Zsuzsanna –, és öt unokája – Gergely, Orsolya, Dorottya, Izabella, Borbála – van. Öt alkalommal jelentős támogatottságot élvezve választották újra, a határon túli, többségében magyar lakta község polgármesterének. A hagyományok és az anyanyelv megőrzése mellett az alapvető életfeltételek megteremtését tartja a fő feladatnak.

Délután a világtalálkozó a szekcióülésekkel folytatódott

Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, a MÖSZ alelnöke a világtalálkozó Kistelepülések helyzete, fennmaradásának esélyei elnevezésű szekciójában gyakorlatias, egyszerű, gyorsan kivitelezhető intézkedéseket ígért a vidéken élők helyzetének, versenyképességének javításáért.

Elsőként a „jogszabály akadálypályák” megszüntetését és az agráradminisztráció egyszerűsítését említette. Elkerülhetetlennek tartja a pályázati rendszer átalakítását, úgy, hogy a kis- és közepes vállalkozások számára az eddiginél több forrás legyen elnyerhető. Elő kell segíteni, hogy a vidéki települések gazdasági élete is több lábon álljon. Az élelmiszertermelés mellett lényeges a helyi energiatermelés, az öko- és gyógyturizmus fejlesztése. Átalakításra szorul a közbeszerzés rendszere; ezzel is bővíteni kell a helyben megtermelt élelmiszerek helyi felhasználásának arányát. A belső piacok visszaszerzése érdekében a helyi termékek feldolgozási fokának emelésére és számos jogszabály módosítására van szükség, természetesen szem előtt tartva az élelmiszerbiztonsági követelmények érvényesülését is.

Fazekas Sándor elmondta, hogy az ősszel beterjesztik az Országgyűlés elé a hungarikum törvényt, amellyel azt is elő kívánják segíteni, hogy ezeket a termékeket széles körben lehessen forgalmazni és vásárolni is. A rossz minőségű élelmiszerek kiszűrése érdekében viszont bevezetik a másodlagos élelmiszervizsgálatot. 

A tárca vezetője kifejtette: az ár- és a belvíz elleni védekezést célszerű a jövőben mindenre kiterjedően állami feladatként kezelni. Előadásában azt is megemlítette, hogy a vidéken élők megélhetését új föld- és birtokpolitika is segítheti, szükség van továbbá a határokon átnyúló regionális gazdasági együttműködések támogatására és fejlesztésére.

Összegzésképpen úgy vélte, a vidéki gazdaság újraszervezéséhez életerős, virágzó közösségekre is szükség van.

A településüzemeltetési szekció ülésén Bencsik János, energiaügyi és otthonteremtési államtitkár, Tatabánya volt polgármestere ismertette a kormány elképzeléseit a településüzemeltetési feladatokról, s mutatta be a kihívásokra adandó intézkedéseket.

Mint, mondta, jelentős problémáz okoz, hogy az önkormányzatokat érintő kérdések nincsenek egy kézben, az egyes feladatokat más-más tárca koordinálja. Tájékoztatójában kitért arra, hogy a héten sorra kerülő kormányülésen véglegesítik, melyik tárca melyik területekkel foglalkozik a jövőben.


A legfontosabb feladatokat az alábbiakban összegezte: a települések üzemeltetését biztonságosabbá és takarékosabbá kell tenni, s a mennyiségi helyett a minőségi fejlesztésekre kell törekedni. Tekintettel arra, hogy ez az elképzelés a pályázati rendszerre is érvényes, ezért a következő időszakban felülvizsgálják és átcsoportosítják a jelenlegi pályázati konstrukciókat. Emellett sor kerül majd a közbeszerzési törvény módosítására is. Bencsik János fontosnak nevezte, hogy előtérbe kerüljenek az energiafelhasználást csökkentő beruházások, fejlesztések.

A Magyar Polgármesterek VIII. Világtalálkozója második napjának programját a határon túli magyarokkal kapcsolatos kérdéskör megtárgyalása alkotta.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindenekelőtt megköszönte a határon túli magyaroknak a magyarországi árvíz kapcsán nyújtott felajánlásokat. Kijelentette, mindezek a támogatások nemcsak anyagilag, hanem lélekben is nagyon sokat jelentettek a károsultaknak, valamint az egész magyarságnak egyaránt. Beszéde első részében a kormány 29 pontos intézkedéscsomagjának főbb elemeit ismertette, majd a nemzeti összetartásról szóló, valamint a kettős állampolgárságot lehetővé tevő törvényekről beszélt. 

 „A történelmi igazságnak megfelelően szembe kell nézni Trianon katasztrófájával, és fejet kell hajtani azok előtt, akik sokszor a szabadságukat és az életüket adták a határon túli területeken élő magyarság megmaradásáért. De ugyanakkor a jövő felé kell nézni és a körülöttünk lévő országokkal együttműködve kell törekednünk az ott élők helyzetének javítására.” Egyúttal megköszönte Szili Katalinnak, hogy részt vett a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján tartott parlamenti emlékülésén, és a világtalálkozón való részvételével is világossá tette, hogy ez nem jobb vagy baloldal kérdése. A jövőről szólva elmondta, még júliusban összehívják a Magyar Állandó Értekezletet, amit 2004 decemberéig remekül működött, és fontosnak tartják a Szili Katalin nevéhez kötődő Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának megtartását, és továbbműködését is.

Szili Katalin országgyűlési képviselő, az Országgyűlés egykori elnöke, a határon átnyúló és határon túli együttműködési lehetőségeket vázolta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának tapasztalatai alapján. Kifejtette, hogy a KMKF az elmúlt időszakban 12 együttműködési stratégiát dolgozott ki, és a közeljövőben indít el egy olyan kezdeményezést, amely az interneten gyűjti össze és mutatja be a  határokon kívüli magyar lapok érdekesebb írásait. Megköszönve meghívását a Magyar Polgármesterek Világtalálkozójára, elmondta, a lelkiismerete szerint vett részt a trianoni békeszerződés aláírásának  évfordulóján tartott parlamenti emlékülésén. „Azok mellett volt a helyem – fogalmazott –, akikkel 2004 óta együtt ültem a KMKF-ben.” Befejezésül elmondta, szeretné folytatni a munkáját a nemzetpolitikai együttműködésért a számára megnyíló területeken.

A tanácskozáson felszólalt Markó Béla, a Román Köztársaság miniszterelnök-helyettese, az RMDSZ elnöke is, aki beszédében ismertette a gazdasági válság okozta problémákat, majd az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról elmondta, most esély látszik egy átfogó közigazgatási reform, a decentralizáció végrehajtására, s ez lehetőséget ad arra, hogy a magyar-magyar kapcsolatokban az eddiginél is inkább az együttműködés hajtóerejévé váljanak az önkormányzatok.

Duray Miklós, Közép-Európai Önkormányzati és Területfejlesztési Szövetség tiszteletbeli elnöke felelevenítette azokat a folyamatokat, amelyek eredményeként létrejött a szervezet. Majd röviden bemutatta a szövetséget, ami alapvető feladatának tartja az általa összefogott területen lévő települési- és területi önkormányzatok, és az együttműködést elősegítő szervezetek működésének segítését, valamint a határokon átívelő nemzetközi önkormányzati kapcsolatrendszer intézményes körülményeinek megteremtését.


A Világtalálkozó zárásaként az Arany-pecsétgyűrűk átadására került sor. Az idei esztendőben az elismerésben Dr. Hajasné Banos Márta (Kozárd), Olajos Mihály (Szentpéterszeg), Dr. Dénes Tibor (Sárvár), valamint Kaszai János (Vésztő) részesült. Posztumusz részesült az elismerésben Toboz Gyula (Bódvalenke) polgármestere.

magyar polgármester online

Partnereink


/files/viking.jpg

mosz

http://www.magyarpolgarmester.hu/files/EPS-magyarorszag_szivedhez_legkozelebb_fekete.jpg

 

http://moszlap.hu/uploads/files/elmuemasz.jpg

mosz

fsd

 csfa

leblanc